Egy svéd kutatócsoport szoros összefüggést fedezett fel a dohányzás és az Y kromoszóma elvesztése közt a férfiak vérsejtjeiben. Az eredmény azért különösen riasztó, mert ugyanez a tudóscsoport korábban igazolta, hogy az Y kromoszóma nagyarányú kiesése rövidebb várható élettartamot és nem a vérhez köthető daganatos betegségek megjelenését vonja maga után.
„A dohányzó férfiak esetében magas az Y kromoszóma elvesztésének esélye” – mondja Lars Forsberg, az Uppsalai Egyetem genetikusa. Ez az egyik leggyakoribb emberi mutáció, és megléte egyértelműen köthető a rák megjelenéséhez, folytatja a szakértő. Az egyelőre nem világos, hogy az Y kromoszóma elvesztése önmagában is növeli a daganatos betegségek kockázatát, vagy egyszerűen a rák megjelenési esélyét más módokon növelő dohányzás egy újabb, eddig kevéssé ismert hatásáról van szó. Ennek kiderítéséhez további kutatásokra lesz szükség, annyi azonban bizonyos, hogy a dohányos férfiak vérsejtjeiben magas arányban veszik el a hím nemi kromoszóma.
Mind az X, mind az Y kromoszóma fontos géneket hordoz, amelyek kiesése komoly problémákat vonhat maga után. Mivel a férfiak sejtjei csak egyet-egyet hordoznak a két nemi kromoszómából, bármelyik funkcióvesztése gondot jelent. A szakértők összesen hatezer 48 évesnél idősebb férfi vérét vizsgálták meg. A minták DNS-tartalmának elemzéséből egyértelműen kiderült, hogy a dohányos résztvevők körében magasabb az Y kromoszóma eltűnési aránya, mint a nem dohányosoknál. Mivel a kutatás alanyainak egy részét 1974 óta rendszeresen vizsgálták a kutatók, igazolható volt, hogy a dohányos résztvevők fiatalabb korukban normális kromoszómákat hordoztak sejtjeikben. Néhány évtized elteltével azonban Y kromoszómáik jelentős részét elvesztették.
A kutatók vizsgálatai alapján minél erősebb dohányos valaki, annál kevesebb ép Y kromoszóma lelhető fel vérsejtjeiben. Biztató jel ugyanakkor, hogy a folyamat visszafordíthatónak tűnik, a dohányzásról leszokottak vérében ugyanis a lecserélődő sejtekben újra egészséges kromoszómákat találni.
Daniel Bellot, az MIT genetikusa szerint az eredmények azért roppant érdekesek, mert új magyarázatot kínálnak a dohányzás és a rák kapcsolatára. A legelfogadottabb elméletek szerint a dohányzás során olyan vegyi anyagok kerülnek be a szervezetbe, amelyek károsítják a DNS építőköveteit, és ezzel zavart okoznak a replikációban. Ha azonban a svéd kutatóknak igazuk van, akkor a dohányzás egy másik úton is daganatok kialakulásához vezethet, mégpedig a sejtosztódás pontosságának megzavarásával, amely egy egész kromoszóma elvesztését eredményezheti. Ennek eredményeként − az érintett kromoszómától függően – akár több ezer gén működése is károkat szenvedhet.
Diagnosztikai szempontból fontos lenne kideríteni, hogy az Y kromoszóma elvesztésének kimutatása használható lehet-e a daganatos betegségek korai felismerésére. Ehhez azonban a már említetteken kívül több más kérdésre is választ kell találni. Az egyik probléma, amelyet Forsberg és társai a következő időszakban vizsgálni terveznek, hogy a vérsejtek közül melyek azok, amelyek hajlamosak elveszteni Y kromoszómájukat, és melyekre hat kevésbé a dohányzás ezen mellékhatása.
