Egy nemrégiben közzétett amerikai vizsgálat eredményei szerint a delta variánssal szemben 90 százalékról 66 százalékra csökkent az oltások hatásossága, ami a kimutatható fertőzés megelőzését illeti. A HEROES-RECOVER nevű kutatásban több mint 4000 egészségügyi dolgozót, mentőst és más, a védekezés első vonalában tevékenykedőt vizsgáltak hat államban. A kutatásban résztvevőket minden héten tesztelik SARS-CoV-2-fertőzésre, több mint 80 százalékuk oltott, és az oltást az esetek túlnyomó többségében mRNS-oltóanyaggal végezték.
A kutatás keretében 2020 decembere és 2021 áprilisa között 91 százalékos hatásosságot mértek ugyanezen alanyoknál a tünetes és a tünetmentes fertőzés megelőzésében. Mindez azonban még a delta variáns elterjedése előtt volt, és mióta az új vírusváltozat dominánssá vált, alaposan megváltoztak a számok. Ahogy említettük, a kutatók friss eredményei szerint vakcinák hatásossága 66 százalékra esett vissza a delta variánssal szemben.
Hasonló, mérsékeltebb hatást más vakcinafajták kapcsán is jeleztek, ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy a védőoltások ne lennének rendkívül hasznosak és fontosak.
A hatásosság ilyen mértékű visszaesését ugyanis csak a tünetes és tünetmentes fertőzés megakadályozásában figyelték meg, a súlyos esetek túlnyomó részét pedig továbbra is olyanok teszik ki, akik nem kaptak oltást.
Másrészt arra is vannak adatok, hogy az oltott, de mégis megfertőződött, tünetessé váló emberek kevésbé fertőzőek, mint a nem oltott fertőzöttek.
A nagy számú áttöréses fertőzésnek, vagyis olyanok megfertőzésének, akiket már beoltottak a szakértők szerint több oka is lehet. Egyrészt amikor a tavaszi oltási kampány és magas hatásossági eredmények hatására elkezdtek csökkenni az esetszámok, az elővigyázatosság is lazult, mind egyéni, mind központi szinten. Ahogy hazánkban, az Egyesült Államokban is eltörölték a legtöbb helyen a kötelező maszkviselést, megnyílt a lehetőség a társas összejövetelekre, ilyen körülmények között pedig mindenki sokkal jobban ki lett téve a fertőzés kockázatának, mint előtte, a korlátozások idején. A CDC éppen ezért egy pár hete vissza is vonta a maszkviseléssel kapcsolatos korábbi mérséklő nyilatkozatát, és immár az oltottaknak is azt javasolja, hogy azokban a helyzetek, ahol magasabb a fertőzésveszély, viseljenek maszkot.
Más kutatási eredmények azt sugallják, hogy a vakcinák a fertőzés súlyosabb következményeivel szemben továbbra is magas fokú védelmet nyújtanak. Úgy tűnik, hogy a delta átmenetileg képes legyűrni az immunrendszert, de az idővel összeszedi magát, és megállítja a fertőzést, mielőtt komolyabb gondok lennének.
Mindez ugyanakkor azt jelenti, hogy az oltottak közül többen és hosszabban fertőzőek, ami még inkább fontossá tenné, hogy minél többen legyenek beoltva, így ha el is kapják a fertőzést, megúszhatják a komolyabb következményeket. Egy szintén most közzétett vizsgálat szerint május és július között Los Angeles megyében
az oltatlanok körében ötszörös volt a fertőzések száma az oltottakhoz képest, és az oltatlanok 29-szer gyakrabban kerültek kórházba COVID-19 miatt, mint az oltatlanok.
A vizsgálat mRNS-vakcinák tehát a jelek szerint továbbra is hatásosan előzik meg a súlyos eseteket, ami miatt több szakértő is ambivalensen áll az emlékeztetőoltások kérdéséhez. A Biden-kormány ősztől tervezi elérhetővé tenni a harmadik oltásokat a lakosságnak. A kritikusok szerint ugyanakkor az elsődleges mindenképpen az lenne, ha minél többen kapnák meg az alap oltási adagokat, mivel ezáltal lehetne megakadályozni a legtöbb súlyos esetet, és útját állni a járvány terjedésének. (Mindez persze elsősorban az mRNS-oltásokra vonatkozik, amelyek továbbra is a legjobb igazolt hatásosságot mutatják a vírus minden variánsával szemben.)
Izraelben ugyanakkor már tényleges adatok is rendelkezésre állnak a harmadik oltások hatásairól. A közel-keleti államban a lakosság 60 százaléka kapta meg mindkét oltását a Pfizer/BioNTech Comirnaty nevű oltóanyagából, és a kormány úgy döntött, hogy a delta gyors terjedésének egy emlékeztető oltási kampánnyal igyekeznek útját állni. A delta variáns júniusban robbant be Izraelben, ahol az első oltási kampány sikere után szintén szinte teljesen eltörölték a korábbi korlátozásokat. A delta megérkezésével a napi új fertőzések száma egy számjegyről és nulla halálesetről a múlt hétre napi 7500 új esetre nőtt. A múlt héten 600-an kerültek súlyos állapotban kórházba, és 150-en haltak meg COVID-19-ben Izraelben.
A Comirnaty harmadik dózisát július 30-án kezdték beadni, első körben a 60 év felettieknek. Múlt csütörtökön megnyílt a lehetőség a 30 év feletti lakosság számára is, és pár héten belül valószínűleg az ennél fiatalabbakat is bevonják az új kampányba. Izraelben az érvényben lévő szabályok szerint az kaphat 3. oltást, aki beleesik az éppen oltott korcsoportba, és legalább 5 hónap eltelt, mióta megkapta a 2. dózist.
A friss adatok szerint a kampány (és más tényezők) hatása mostanra határozottan érződik. A 60 év felettiek körében, akik közül már több mint egymillióan kaptak 3. adagot (ez a korosztály nagyjából fele), augusztus 13-án kezdett esni a vírus reprodukciós rátája, és mostanra az érték 1 alá csökkent (vagyis egy fertőzött átlagosan kevesebb mint egy személynek adja tovább a vírust). Bár az esetszámok még mindig magasak, a fertőzések és a kórházba kerülések gyors növekedése megszűnt.
A kedvező eredmények a szakértők szerint több tényezőnek köszönhetők: részben a 3. oltásoknak, részben annak, hogy az utóbbi hetekben nagy számban jelentkeztek 1. oltásra a korábban beoltatlanok, illetve annak is, hogy a magas fertőzésszám eredményeként egyre többen szereznek természetes immunitást.
Emellett újra kötelezővé vált a maszkviselés, csak korlátozott számban lehet összegyűlni, és többet is tesztelnek. Kórházban továbbra is elsősorban oltatlanok fekszenek, jelenleg a 70 év felettiek körében hétszer több az oltatlan kórházi beteg, mint az oltott, az 50 felettiek körében pedig négyszeres az arány.
Hogy a harmadik dózis mennyire szükséges akkor, ha korábban mRNS-alapú oltóanyagot kapott valaki, az ugyanakkor továbbra is nagy kérdés. Az Egészségügyi Világszervezet véleménye jelenleg az, hogy először világszerte minél több embernek be kellene adni az első két dózist, és csak utána gondolkodni az emlékeztető oltásokon. Ahogy már említettük, ennek ellenére számos országban tervezik az emlékeztető kampányt, az Egyesült Államokról már volt szó, ott elvileg a második dózis után 8 hónappal lesz lehetőség megkapni az újabb oltást, de a szintén jelentős részben mRNS-vakcinákat használó Kanada, Franciaország és Németország is emlékeztető oltások bevezetését tervezi.
