A NASA Curiosity marsjárója nemrégiben hullámok által formált sziklákat talált, az eddigi legmeggyőzőbb nyomát azonosítva annak, hogy a Marson egykor jelentős felszíni vizek voltak. A fodrozódó mintázatú sziklák több milliárd évvel ezelőtt formálódtak, pontosan ebben az időszakban. Szerte a Marson több eszközzel is vizsgálják a hasonló ősi kőzetrétegeket, hogy információkat gyűjtsenek a bolygó geológiai és esetleges biológiai történetéről. Még az is elképzelhető, hogy a most azonosított vörös sziklák megkövesedett mikrobákat tartalmaznak.
A Curiosity 2012-ben kezdte meg küldetését az alacsony fekvésű Gale-kráterben, de azóta már nem a kráterben, hanem az annak közepén található hegyen jár. A csaknem 5 kilométer magas Sharp-hegyet egykor tavak és patakok borították. Ha valaha is létezett élet a Marson, ezek az ősi vízfolyások jelenthetik a legjobb helyet a keresésre.
A NASA közleménye szerint a rover a fodrozódó sziklafelszínt a Sharp-hegy Marker Band nevű sziklarétegében azonosította. „Ez az eddigi legjobb bizonyíték a víz és a hullámok egykori jelenlétére, amit az egész küldetés során láttunk” – mondta a közleményben Ashwin Vasavada, a NASA JPL Curiosityvel foglalkozó projektkutatója. „Több ezer méternyi üledéken küzdöttük magunkat át, és soha nem láttunk ilyen egyértelmű bizonyítékot. Most egy olyan helyen akadtunk rá, amelyről azt hittük, hogy száraz volt.”
A Marker Band és környéke szárazabb éghajlaton alakult ki, mint azok a területek, amelyeken a Curiosity korábban járt. Ezért a NASA csapata úgy vélte, hogy a marsi felszíni víz már eltűnhetett, mire a most vizsgált kőzetek kialakultak. A Mars pólusain ugyan jégsapkák vannak, és a bolygóba becsapódó meteoritok időnként felszínre hozzák a föld alatti jeget, de folyékony víz már több milliárd éve nem létezett a bolygón – amennyire tudni lehet. A Mars jelenleg hideg és ritka légkörrel rendelkezik, így a víz megfagy a felszínén, és az ősi vízkészletek java a NASA szerint nagyrészt (legalábbis 87%-ban) az űrbe elszivárogva veszett el.
A Marker Band anyaga annyira kemény, hogy a Curiositynek több fúrási kísérlet után sem sikerült mintát vennie belőle, de ha a rover nem is tud mintát venni a környékbeli puhább kőzetekből, akkor is izgalmas vállalkozások előtt áll. A hamarosan vizsgálandó Gediz Vallis nevű marsi völgyben változatos sziklatörmelékek találhatók, amelyekről a tudósok úgy vélik, hogy ősi földcsuszamlások sodorhatták oda. Ezáltal a völgy a teóriák szerint a Sharp-hegyről származó kőzetek tárháza, így itt olyan régiók is vizsgálhatóvá válhatnak, ahová a Curiosity nem tud eljutni. A völgy anyagának vizsgálatával tehát a kutatók a Mars múltjának egyébként hozzáférhetetlen részeit deríthetik fel.
