Shop menü

A CURIOSITY MEGMÉRTE A MARSI SHARP-HEGY GRAVITÁCIÓJÁT

Bár a marsjárót nem tervezték hasonló mérésekre, egy kreatív kutatócsoport kitalálta, hogyan használhatja fel erre a célra a rover navigációs szenzorait.
Jools _
Jools _
A Curiosity megmérte a marsi Sharp-hegy gravitációját

A Curiosity 2012-ben landolt a Gale-kráterben, és jelenleg a becsapódásnyom közepén magasodó Sharp-hegyet vizsgálja. A 154 kilométer átmérőjű kráter nagyjából 3,5 milliárd éves, és benne álló hegy meglepő módon nem valamiféle nagyenergiájú geológiai folyamat, például egy vulkánkitörés vagy a kéregmozgások eredményeként jött létre, hanem minden jel szerint inkább egy gigantikus törmelékhalom: az 5,5 kilométer magas csúcsot 2 milliárd év formálta a víz és/vagy a szél. Az új gravitációs mérések ráadásul azt sugallják, hogy a hegy alapkőzetei jóval kisebb sűrűségűek, mint amit a szakértők vártak, ami újabb részleteket árulhat el a hegy keletkezési körülményeiről.

Az eredményeket jegyző kutatócsoport a rover gyorsulásmérőit használta a helyi gravitáció aprócska változásainak követésére, ahogy a marsjáró felfelé haladt a hegyen. Menet közben a magassággal együtt gyengült a gravitáció, és a Curiosity átkalibrált műszerei mérni tudták, hogy hogyan zajlik ez a változás, az adatokból pedig következtetni lehet az alant húzódó szikla sűrűségére.

A vizsgálatok alapján a hegy kőzetei meglepően porózusak, ami ellentmond annak a korábbi feltevésnek, miszerint a kráter fenekét egykor egységesen több kilométer vastag üledék borította. Ahogy Kevin Lewis, a Johns Hopkins Egyetem kutatója, az eredményekről beszámoló tanulmány egyik szerzője mondja, korábban úgy képzelték, hogy az alsó rétegekre fokozatosan egyre több anyag rakódott az évmilliárdok alatt, amitől azok összenyomódtak és sűrűbbé váltak. Az új adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy nem került annyi anyag rájuk, mint amennyit korábban gondoltak.

A Sharp-hegy anyagát több száz méter mélységig „szondázták meg” a módszerrel, és átlagos sűrűségnek 1680±180 kg/m3-t mértek, ami sokkal kevesebb, mint az üledékes kőzetek tipikus sűrűsége. Mivel pedig az üledék a rárakódó súlytól lesz egyre sűrűbb, ez arra utal, hogy a Sharp-hegy esetében ezek a rétegek nem kerültek annyira mélyre, mint ahogy eddig feltételezték a szakértők.

Galéria megnyitása

Az eredmények sok szempontból még rejtélyesebbé teszik a hegy formálódásával és szerkezetével kapcsolatos képet. A Sharp-hegy képződésével kapcsolatban megoszlanak a szakmai vélemények, egyes teóriák szerint a Gale-kráter az egykori felszíni vizek és a szél munkája eredményeként egy időre teljesen megtelt üledékkel, ami azonban mára erodálódott és csak a hegy területén maradt meg. Mivel a Sharp-hegy ráadásul magasabb a kráter pereméből, az is felmerült, hogy a helyén egykor egy még magasabb csúcs állt.

Mások viszont úgy vélik, hogy az üledék ekkora mennyiségben csak a hegy mai területén rakódott le. Az első elmélet az új eredmények alapján kevéssé tűnik valószínűnek, hiszen ez esetben sokkal sűrűbb kőzeteket várnánk a mai felszín alatti rétegek helyén. Az adatok viszont összhangban állnak az elsősorban szél által vezérelt keletkezési elmélettel, vagyis hogy a Sharp-hegyet a marsi szelek hordták össze a kráter közepére. Ebben az esetben a hegy sosem volt nagyobb a mainál, így rétegei sem sűrűsödtek annyira össze.

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére