A Curiosity marsjáró megkezdte hosszú útját az Aeolis Mons, avagy a Sharp-hegy réteges lankái felé. A Gale-kráter közepén magasodó hegy vizsgálata a rover küldetésének elsődleges céljai közé tartozik. A marsjáró út közben is további olyan jelek után kutat majd, amelyek a vörös bolygó egykori lakhatóságára utalnak. A Curiosity július 4-én indult el a Yellwoknife-öbölnek nevezett területről, ahol az elmúlt hat hónapban különféle vizsgálatokat, többek közt az űrkutatás történetében elsőként kőzetfúrásokat is végzett.
A kutatók feltevései szerint a Sharp-hegy üledékes rétegeiben több milliárd év geológiai történetének nyomai őrződhettek meg, így abban reménykednek, hogy a marsjáró azon korai idők jeleire is ráakadhat, amikor a bolygó klímája még sokkal nedvesebb és melegebb volt. A gigantikus hegy 5,5 kilométer magasan emelkedik a kráter fölé, és körülbelül 8 kilométerre található a rover jelenlegi tartózkodási helyétől, így az út megtétele a tervek szerint majdnem egy évet fog igénybe venni.
A Sharp-hegy a Curiosity július 6-án készült felvételén
A „túra” azonban ennél jóval hosszabb ideig is eltarthat, amennyiben a rover kamerái és műszerei valami érdekessel találják szemben magukat útközben, figyelmeztetnek a küldetés irányításában résztvevő kutatók. A Sharp-hegy vizsgálata annak űrből érdekesnek tűnő ásványi összetétele és geológiai változatossága miatt került az expedíció elsődlegesen végrehajtandó céljai közé, ha azonban menet közben valami más releváns érdekességre akad a Curiosity, mindenképpen időt szakít majd arra, hogy alaposabban szemügyre vegye.
A marsjáró 11 hónapja, 2012. augusztus 6-án ereszkedett le a vörös bolygó felszínére, és eddigi tevékenysége során már sikeresen igazolta, hogy egykor létezett folyékony víz a Marson, illetve azt is megerősítette, hogy a bolygó felszínén megtalálhatók mindazon kémiai anyagok, amelyek az általunk ismert élet fenntartásához szükségesek, így elképzelhető, hogy egykor lehettek mikrobiális életformák az égitesten.
A Curiosity nem sokkal a Sharp-hegy felé indulása előtt érdekes sorozatfelvételt készített arról, hogy milyen egy marsi holdkelte. (A képen látható diffúz gyűrűt a kamera belsejében jelentkező fényszóródás okozza.) A június 28-án, nem sokkal napnyugta után készült 86 felvételt a NASA szakértői folytatólagosan egymás után fűzték, így született a mellékelt videó, amelyen a Mars felszínétől mindössze 5760 kilométerre keringő Phobosz látható. Bár a videó mindössze 32 másodpercig tart, a valóságban a rajta látható események 27 perc alatt zajlottak le. A Phobosz átlagos átmérője 22 kilométer, a Mars másik holdja, a Deimosz pedig még ennél is kisebb, a csillagászok többsége ezért úgy véli, hogy a két égitest egykor aszteroida lehetett, amelyek túl közel kerültek vörös bolygóhoz, így annak gravitációs tere befogta ezeket.
