A Naprendszer nem egy helyben áll, hanem folyamatosan mozog a Tejútrendszerben. ennek során hol sűrűbb, hol ritkább közegű régiókon halad át. Hogy a menet közben érintett hidrogén- és egyéb anyagfelhők milyen hatással voltak a Naprendszerre és bolygónkra, az egyelőre nem világos, de a legújabb vizsgálatok szerint lehetséges, hogy az ilyen találkozások jégkorszakokhoz vezettek.

Egy, az idei év elején közzétett tanulmány szerint Naprendszerünk 2 millió évvel ezelőtt áthaladt egy sűrű csillagközi felhőn, ami jégkorszakot váltott ki a Földön. Az újabb vizsgálatok most egy második lehetséges példát is találtak erre, ezúttal 7 millió évvel ezelőttről, ráadásul ennek a találkozásnak a hatásai sokkal bonyolultabbak lehettek. 

Lényegében arról van szó, hogy a csillagközi felhő komoly hatással volt a Nap által fenntartott plazmabuborékra, a helioszférára. Az új kutatás azt sugallja, hogy a két találkozás, először a Local Bubble nevű felhő szélével (7 millió évvel ezelőtt), majd a Local Lynx of Cold Cloud nevű felhővel (2 millió évvel ezelőtt) sok extra hidrogént halmozott fel a légkör felső részében.

Ez a csillagközi hidrogén a légkörben lévő oxigénnel egyesülve vizet képezhetett. Az oxigén az ózonból származhatott, így annak helyi készletei kimerültek, egyes esetekben akár 99 százalékos mértékben is. A víz nagy magasságokban nagy mennyiségben való jelenléte pedig sokkal több éjszakai világító felhőt eredményezett. (Ezek alapvetően rendkívül ritka, 76–85 kilométeres magasságban elhelyezkedő, felhőszerű képződmények.)

Ha ezek a típusú felhők nem ritkák és foszlányosak, hanem sűrű réteget képeznek, komoly hatással lehetnek a légkörre, mondják a szakértők. Hogy okozhattak-e jégkorszakot, az egyelőre bizonytalan, mert logikusnak tűnik, hogy az éjszakai világító felhők sokkal több napfényt verhettek vissza, ugyanakkor több hőt is segíthettek raktározni a légkörben. A teljes képet ráadásul más tényezők is befolyásolhatták, így nem világos, milyen következményekkel járt a többlethidrogén jelenléte.

Az új eredményeket közzétevő Merav Opher, a Bostoni Egyetem kutatója és kollégái szerint részletesebb 3D légköri modellezéssel lehet majd idővel megoldani a rejtély, és geológiai bizonyítékok révén lehetne megerősíteni, hogy a Föld és a Naprendszer valóban áthaladt ezeken az anyagfelhőkön.