A csernobili madarak és a szürkehályog

A szürkehályog viszonylag gyakori problémának számít a magas kort megérő emberek körében, a vadon élő állatok közt azonban szinte sosem találkozni ezzel a betegséggel. Ez alól egyetlen élőhely számít kivételnek: Csernobil és környéke.

A csernobili madarak és a szürkehályog

A szürkehályog viszonylag gyakori problémának számít a magas kort megérő emberek körében. Idős állatkerti állatoknál ugyan néha szintén megfigyelhető a betegség, a vadon élők közt azonban szinte sosem találkozni szürkehályogos példányokkal. Az ok egyszerű: a látás elvesztése gyakorlatilag egyenértékű a halálos ítélettel a vadonban, így az ilyen egyedek még a betegség korai szakaszában elpusztulnak, mivel nem képesek élelmet találni vagy elkerülni a veszélyeket. Akad azonban egy nagyon speciális élőhely a bolygón, ahol meglepően nagy számban élnek nem is feltétlenül idős korú, szürkehályogban szenvedő madarak: a csernobili erőmű környékén.

Az érdekességre két ornitológus, Timothy Mousseau és Anders Moller figyelt fel. Az ionizáló sugárzás és a szürkehályog kialakulása közti kapcsolat régóta ismert: ahogy a nagy energiájú ionok elérik a szemlencse szomszédságában található, nagy víztartalmú részeket, szabadgyökök keletkezését segítik elő, amelyek károsítják a DNS-t és ezáltal hibákat okoznak a lencsét felépítő fehérjék termelődésében, ami szürkehályoghoz, vagyis a lencse átlátszóságának romlásához vezet.

Ennek a tudatában a kutatók feltételezték, hogy a nagymértékű ionizáló sugárzásnak kitett területeken a madarak átlagosnál jelentősebb részénél megfigyelhető lehet a szürkehályog. A feltevés igazolása érdekében összesen 1111 madarat fogtak be Csernobil környékén, majd megvizsgálták ezeket a példányokat. A madarak „szürkehályogosságának” mértékét egy nullától négyig terjedő skálán értékelték, ahol a nulla azt jelentette, hogy egyáltalán nem észlelhető a betegség, a négy pedig azt, hogy a szemlencse teljesen elhomályosult, vagyis az állat feltehetően teljes mértékben vak. A szakértők egyúttal azt is feljegyezték, hogy milyen nemű és korú az adott példány.

Összesen nyolc helyszínről gyűjtötték be a madarakat, és minden régióban megmérték a sugárzási szintet is, amely a különböző területeken 0,02˗60 μSv/óra között alakult. Összességében 391 olyan madarat sikerült azonosítani, amelyek legalább egyes pontszámot kaptak a szürkehályog-skálán, és így valamilyen szintű látásromlásban szenvedtek. Ahogy a kutatók várták is, azokon a területeken, ahol magasabb volt a sugárzás szintje, jóval több szürkehályogos madár fordult elő, mind az idős, mind a fiatal korosztály körében. A jelek szerint a legalább 10 μSv/órás régiókban már általánosnak tekinthető az ilyen példányok jelenléte.

A történet további érdekessége, hogy egy tavalyi kutatás során Mousseau és Moller a fukusimai atomerő környékének madarait is megvizsgálták. A két kutatás eredményeit összehasonlítva kiderült, hogy a csernobili madarak jóval kevésbé érzékenyek a sugárzásra, vagyis csak jelentősen magasabb sugárzási szint mellet indul be látószervükben a szürkehályog-képződés, illetve amennyiben ez beindul, akkor is jobb eséllyel élnek túl, mint japán „kollégáik”. Ez a tudósok szerint annak a jele, hogy Csernobilban már beindult egyfajta természetes szelekciós folyamat, és sugárzásra (illetve a helyzethez való adaptálódásra) leginkább érzékeny egyedek mostanra kipusztultak, egy, a körülményeket jóval könnyebben viselő populációt hagyva maguk mögött. Hogy pontosan mely tulajdonságok bizonyultak a leginkább kedvezőnek ebben a különleges helyzetben, és ezek mögött mely génváltozatok állnak, azt egyelőre nem lehet tudni, de egy dolog bizonyosnak tűnik: Csernobil környékén példátlanul sok madár képes korlátozott látással is túlélni.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward