A Google Chrome fejlesztőcsapata egy fontos lépést eszközöl az elkövetkező napokban, ugyanis kivezetik a FileSystem API támogatását, ami közel egy évtizede van jelen a Chrome-ban. Ez az API gyakorlatilag arra való, hogy segítségével a különböző Chrome alkalmazások és bővítmények helyben, a PC-n tárolhassák különböző adataikat. A FileSystem API igazából régóta IETF tervezet formájában érhető el, sosem véglegesítették, valamint a W3C konzorcium sem kezdte alkalmazni, így a Chrome egyedüli webböngészőként használta ezt a technológiát. A riválisok, mint például a Firefox, ezzel egy időben az IndexDB-t alkalmazták ugyanerre a célra.
A FileSystem API használata igazából problémát is okozott, hiszen a Google letiltotta a funkciót, amennyiben aktiváltuk az inkognitó módot, ám erre a trükkre idővel rájöttek a különböző weboldalak üzemeltetői is, akik az új felfedezést a felhasználók követésére használták. Ez lényegében azoknak a fizetős weboldalaknak volt fontos, akik csak néhány tartalmat tesznek ingyenesen elérhetővé a felhasználók számára, ha pedig ennél a néhánynál többet szeretnénk elolvasni, fizetnünk kell. Inkognitó módban alapból nem tudják követni a felhasználói szokásokat, ám a Chrome esetében a FileSystem API letiltását érzékelni tudták, így arra is rájöttek, hogy ilyenkor inkognitó módot használ az adott látogató, így mérni is tudták, mennyi tartalmat olvas el ingyenesen.
A Google szerint ez a módszer aggályos és igazából több módon is megkerülhető, így a felhasználók könnyedén nullázhatják a méréshez használt rendszert. A vállalat azt ajánlja a fenti megoldást használó weboldalak üzemeltetőinek, a FileSystem API kivezetésével ne essenek át a ló másik oldalára és ne tiltsák le mindenkinek az ingyenes tartalmak elérhetőségét – hiszen nem tudják majd követni, ki használ Chrome alatt inkognitó módot, így radikális lépésekre szánhatják el magukat. A Chrome jelenleg egyébként a legnépszerűbb webböngésző, így a felhasználói bázisa igen nagy.A FileSystem API kivezetése tehát fontos előrelépés az inkognitó mód szempontjából, aminek már itt volt az ideje, hiszen a rivális webböngészők már előrébb járnak adatvédelem és privát szféra terén. A Chrome 76-os kiadása már nem tartalmazza majd ezt az API-t.
A Firefox, a Safari és az új Edge is rendelkezik különböző szintű követés elleni védelemmel, ami alapértelmezetten aktív, a Brave pedig, amit a Mozilla korábbi vezetője és a JavaScript megalkotója, Brendan Eich fejlesztett ki, még alapértelmezett reklámblokkolóval, illetve a harmadik felekhez tartozó sütik alapértelmezett blokkolásával dolgozik.