Két kutatás során is arra utaló jeleket találtak, hogy a következő generációs mesterséges immunsejtek ígéretesek lehetnek a rák egyik legrettegettebb formája ellen. A kutatók a Nature Medicine és a The New England Journal of Medicine oldalain számoltak be eredményeikről a kiméra antigén receptoros T sejteknek (CAR-T) nevezett immunsejtek kapcsán a glioblasztóma, az agydaganat agresszív és nehezen kezelhető formája kezelésében. Az ilyen a daganatokban szenvedők átlagos túlélési ideje mindössze nyolc hónap.

Mindkét kutatócsoport biztató korai jeleket azonosított a CAR-T sejtek alkalmazása kapcsán, amelyek a glioblasztóma-sejtek által termelt két fehérjét vesznek célba, és ezáltal kijelölik ezeket a sejteket megsemmisítésre. A CAR-T sejteket egyelőre csak a vérrel kapcsolatos daganatos megbetegedések, például a leukémia kezelésére engedélyezték, és jellemzően úgy tervezik őket, hogy csak egyetlen célpontjuk legyen. Az új eredmények azonban újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a CAR-T sejteket a rákos megbetegedések széles körében lehetnek használhatók.

A glioblasztómák óriási kihívást jelentenek terápiás szempontból. A gyorsan növekvő daganatok keveredhetnek az egészséges agysejtekkel, és diffúz tumorokat képeznek, amelyeket nehéz műtéti úton eltávolítani. És a műtét, a kemoterápia és a sugárterápia együttes alkalmazása is gyakran csak rövid ideig tartó, részleges pozitív eredményeket hoz.

A CAR-T terápia során a betegtől saját T sejteket vesznek el, és ezeket olyan fehérjékkel szerelik fel, amelyek segítenek az immunsejteknek a daganatos sejtek azonosításában. A felturbózott sejteket ezután visszajuttatják a szervezetbe. Az elmúlt néhány évben a kutatók olyan CAR-T sejteket fejlesztettek ki, amelyek az egyes glioblasztómák által kifejezett egy-egy specifikus molekulát céloznak meg. A két új vizsgálat egy lépéssel továbbment: olyan CAR-T sejteket hoztak létre, amelyek nem egyféle, hanem egyszerre kétféle molekulát vesznek célba.

Az egyik kutatásban Brian Choi (Massachusetts General Hospital) és munkatársai olyan CAR-T sejteket terveztek, amelyek az epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) nevű fehérje mutálódott formájához kapcsolódnak, amelyet egyes glioblasztóma-sejtek termelnek. Ezek a CAR-T sejtek egyúttal olyan antitesteket is kiválasztanak, amelyek mind a T sejtekhez, mind az EGFR mutáció nélküli formájához kötődnek, amilyet az egészséges agysejtek jellemzően nem termelnek, a glioblasztóma-sejtek viszont gyakran. Az eredmény egy olyan CAR-T terápia lett, amely az EGFR mutálódott vagy nem mutálódott formáját kifejező sejtek ellen is beveti az immunrendszert.

Choi és csapata három glioblasztómás felnőttnek adta be ezeket a sejteket. A daganatok mindhármuknál zsugorodni látszottak, bár később kiújultak. Az egyik kezelt beteg esetében azonban a pozitív válasz több mint hat hónapig tartott.

A másik csoport, amelyet Stephen Bagley, a Pennsylvaniai Egyetem neuroonkológusa vezetett, olyan CAR-T sejteket használt, amelyek az EGFR-t és egy másik, glioblasztómákban előforduló fehérjét, az interleukin-13 receptor alfa 2-t veszi célba. A daganatok mind a hat kezelt betegnél zsugorodni látszottak. Az egyik résztvevő glioblasztómája egy hónapon belül újra növekedni kezdett, egy másik résztvevőnél azonban hét hónapig nem mutatkoztak a tumor növekedésének jelei, mondta el Bagley. A fennmaradó négy résztvevő közül egy kilépett a vizsgálatból, a maradék háromnál pedig a daganatok nem kezdtek újra növekedni. Ők azonban hat hónapon belül vannak, ami a kezelést illeti, így a hosszú távú hatások még nem ismertek.

Az eredmények ígéretesek, de a cél az, hogy tartós válaszokat kapjunk, mondja Bagley. Elmondása szerint nagyon izgalmas volt látni, ahogy a CAR-T terápiát követő első napon a daganatok zsugorodni kezdtek. Ilyet még sosem láttak korábban, mondta. Aztán a lelkesedés csökkent, amikor a betegek visszaestek, de a szakértők bizakodnak, hogy kezdeti jó eredmények alapján lehetséges lesz valahogy tartós hatást elérni.