A bonobók is ügyes eszközhasználók

Az utolsóként felfedezett emberszabású majomfaj tagjai legalább ugyanolyan ügyesen bánnak a szerszámokkal, mint a csimpánzok.

A bonobók is ügyes eszközhasználók

Az utolsóként felfedezett emberszabású majomfaj tagjai, a bonobók legalább ugyanolyan ügyesen bánnaka szerszámokkal, mint a csimpánzok, sőt: eszközhasználatukban a szakértők szerint sok tekintetben hasonlítanak a legkorábbi emberekre, így megfigyelésük révén talán közelebb kerülhetünk annak megfejtéséhez, hogy hogyan és mikor váltak olyan ügyessé elődeink.

Mivel a bonobók jelenleg már csak a Kongói Demokratikus Köztársaság területén élnek szabadon, kutatásuk meglehetősen nehézkesen halad a térség politikai instabilitása, és az állatok alacsony létszáma miatt. Ennek köszönhető, hogy az állatok eszközhasználatával kapcsolatban eddig csak korlátozott mennyiségű információt sikerült összeszedni.

Ami a fogságban tartott példányokat illeti, esetükben néhányszor már megfigyelték, hogy az állatok eszközt használnak céljaik eléréséhez. Itai Roffman, a Haifai Egyetem kutatója korábban arról számolt be, hogy a Kanzi nevű bonobó kőeszközökkel töri fel az üreges fatörzseket, hogy hozzájusson az azokban rejtőző táplálékhoz. Kanzit azonban a laborban nevelték, így nem lehetet tudni, hogy a többi bonobóra mennyire jellemző ez a viselkedés.

Roffman és társai ennek kiderítése érdekében egy német állatkertben és egy amerikai rezervátumban kezdtek vizsgálódni. A szakértők egy sor megoldandó probléma elé állították a bonobókat, és rendelkezésükre bocsátották az ezek megoldásához szükséges eszközöket is. Megmutatták például az állatoknak, hogy hová temették el a táplálékot, majd eléjük raktak egy tálcát, amelyen különböző ásásra és kövek mozgatására alkalmas eszközök sorakoztak.

Az állatkerti példányok közül nyolcból kettő, a rezervátumban élő bonobók közül pedig hétből négy állat használtaaz eszközök valamelyikét, sokszor rögtön akcióba lépve. Az állatok több esetben is nagyon ötletesen használták a szerszámokat, például a hosszabb botokat emelőkként használva görgették el a táplálék fölé helyezett nagyobb köveket. Akadt köztük olyan is, amely egymás után több eszközt is használt, ezeket különböző módokon alkalmazva.

Egy másik kísérlet során a rezervátum három bonobója köveket használt arra, hogy összetörje az eléjük rakott csontokat, és így hozzáférjen az azokban rejtőző velőhöz. Egy esetben az egyik nőstény fogaival kiegyezett egy botot, majd ezzel támadt rá Roffmanra, akit a jelek szerint fenyegetésként értékelt. Hasonlóan magas szintű eszközhasználatot eddig csak az emberek és a csimpánzok körében tapasztaltak meg a kutatók.

A bonobók tehát legalább olyan ügyesen és változatosan használják az eszközöket, mint a csimpánzok, és ha megfelelő nyersanyagokat kapnak, ezeket nagyon komplex módokon, a kőkorszaki emberekéhez hasonló stratégiákat alkalmazva tudják használni. Az ugyanakkor továbbra is bizonytalan, hogy mindezt a vadonban is megteszik-e az állatok. Annyi azonban világosnak látszik, hogy az eszközhasználathoz szükséges képességekkel már ők is rendelkeznek, vagyis ezek kialakulása legalább 5 millió évvel ezelőttre, a csimpánzok, a bonobók és az ember közös őséig nyúlik vissza.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward