A Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) IT-biztonsággal foglalkozó tervei messze túlmutatnak holmi komplex jelszavak bepötyögésén és azok rendszer általi felismerésén: a tervek szerint ‒ a szó szoros értelmében ‒ fejben dől majd el az azonosítás, amely alapján a felhasználó hozzáférhet a zárt adatokhoz. Az ügynökség saját szavait idézve az Aktív Azonosítási program (Active Authorization) „a konzol előtt ülő felhasználó egyedi jellegzetességeire koncentrál egy biometrikus szoftver segítségével.”
A biometria méri és rögzíti azokat a fizikai és viselkedési jellemzőket, amelyek az adott a személyre egyedülálló módon jellemzőek, és ezek alapján végzi az azonosítást. Az Aktív Azonosítás a felhasználó információfeldolgozás során megnyilvánuló karakterisztikus vonásait rendezi össze egyfajta „kognitív ujjlenyomatba”, és ez alapján történik a felismerés. Az ujjlenyomat részét képezik például az adott személyre jellemző gépelési technikák, retinavizsgálatok, az hogy milyen módon keresi és választja ki az információt (szóhasználat), hogyan olvas, ide véve az olvasás közben mért szemkövetést (eye tracking), és az olvasási sebességet is, valamint a felhasználó által használt kommunikációs módszerek és a mondanivaló strukturáltsága (pl. e-mail). Mindezen adatokat a rendszer folyamatosan ellenőrzi majd a már beléptetett felhasználónál, így nem lehet probléma az ellopott jelszó vagy a „nyitva felejtett” felhasználói fiók, illetve adatbázis.
A DARPA több fázisra bontja a program megvalósítását. Az első időszakban olyan biometrikus módszereket kutatnak és gyűjtenek össze, amelyek nem igényelnek külön hardveres kiegészítőket (pl. retinaszkenner), hanem a meglévő technológián keresztül is megvalósíthatók ‒ ilyen a már említett jellegzetességek egy része. A későbbiekben tervezik egy olyan rendszer felállítását, amely a mindennapi használatban alkalmazott gépeken is működőképes, és az összes elérhető biometrikus adatot méri.
A DARPA ezen terve csak egy a sok közül a rendszerek biztonságának fokozására. Hangsúlyozták, hogy mivel annak idején nagy szerepük volt az internet kifejlesztésében, most annak biztonságosabbá tételében is komoly részt kívánnak vállalni. Ennek érdekében folyamatosan növelik az erre szánt anyagi forrásokat, 2012-ben például már 208 millió dollárt szánnak a kutatásra és fejlesztésre a tavalyi év 120 milliójával szemben.