Globálisan mostanra mindenhol azt sürgetik a szakemberek, hogy minél előbb szülessenek meg azok az új törvények, amik gátat szabnak a mesterséges intelligencia mindent letaroló terjedésének. Az Európai Unió pedig az elsők között kezdte el a munkát ezen a fronton már évekkel ezelőtt, és ennek köszönhetően egészen jól áll az új törvény bevezetést illetően.

A napokban tartottak arról egy átfogó szavazást, hogy az EP tagjai hogyan vélekednek az új törvényről, mennyire támogatják azt. Enélkül az AI Act térnyerése akadályokba ütközhetne, de szerencsére szó nincs arról, hogy ezt szervezeti szinten gátolni szeretnék. A parlamenti szavazáson elsöprő többséggel ment át a tervezet.

„A szabályozás azt hivatott biztosítani, hogy a mesterséges intelligencia Európán belüli fejlesztése és alkalmazása mindenben megfeleljen az európai alapjogoknak és értékeknek, azaz maradjon emberi felügyelet alatt, legyen biztonságos, átlátható és megkülönböztetésmentes, illetve a társadalom és a környezet jólétét szolgálja.” – olvasható az ügy kapcsán kiadott hivatalos közleményben.

Részleteiben is vizsgálták a törvényeket, és az egyik leginkább vitatott pont ezen a téren az MI biztonsági felhasználása volt. Az úgynevezett biometrikus megfigyelés mesterséges intelligenciával történő megtámogatását 335 szavazó fogadta el, 235 ember azonban erre már nemet mondott. Tehát nagy arányban vannak azok, akik valós idejű, MI alapú megfigyelést, és egyéb eljárásokat előszeretettel alkalmaznának a biztonság növelése érdekében. Az AI Act ezen területe a megelőző „bűnüldözésre” vonatkozó passzusokat is tartalmaz.

A mesterséges intelligencia lehetőséget nyújtana arra, hogy tömegesen figyeljék meg a lakosságot és tudjanak követni lényegében bárki a közterek kamerafelvételein, és ezeket az adatokat utólag is visszakövethessék. Személyes adatokon, állampolgárságon, etnikai származáson alapuló biometrikus kategorizálást is meg lehetne ezáltal valósítani, de adott esetben még akár a politikai állásfoglalás alapján is lehetne rendszerezni az embereket. Az emberek „társadalmi pontozása” is működhetne ezáltal, de az ilyen eljárásokra az EP többsége – egyelőre – nemet mond.

Szigorú szabályozás vonatkozhat majd az olyan MI rendszerekre, amik valamilyen formában alkalmasak a választások kimenetelének befolyásolására, és ezen a ponton az AI Act kitér arra is, hogy szigorúbban lépnének fel az olyan közösségi platformok ajánlórendszereivel szemben is, amik 45 milliósnál nagyobb felhasználó bázissal rendelkeznek az EU-ban.

Óriási csapást jelent majd az új törvény a generatív MI rendszerekre nézve. Lényegében egyelőre az sem tiszta, hogyan tudnak majd megfelelni az elvárásoknak az olyan platformok, mint a ChatGPT vagy a Bard. Korábban Sam Altman, a ChatGPT mögött álló OpenAI alapítója kifakadt amiatt, hogy túlzó szigort akar gyakorolni az EU, és ennek könnyen lehet, hogy az lesz a vége, hogy egyszerűen kivonulnak a tagországokból.

Ezeknek a platformoknak a jövőben gondoskodnia kellene például arról, hogy a mesterséges intelligencia által generált tartalmaknál egyértelműen felismerhető legyen, hogy azt generatív MI hozta létre. Egy képnél vagy videónál ezt meg lehet oldani vízjelezéssel és metaadatok szintjén is, azonban egy szövegnél már egészen más a helyzet. Az is benne van az AI Actben egyebek mellett, hogy a szolgáltatásoknak fel kell tüntetnie, hogy használtak-e jogvédett adatokat a tréningezés során, ami sok esetben ugyancsak nem egyszerű feladat. A transzparenciát minden szinten biztosítania kell a fejlesztőknek.

Az Európai Bizottság szakemberei még 2021-ben kezdték el kidolgozni az AI Act jogszabályjavaslatot, ami az évek során folyamatosan alakult, bővült, és minden bizonnyal a továbbiakban is dinamikus változásban lesz, hogy idomuljon a technológia fejlődéséhez. Legutóbb például az elmúlt hónapokban gazdagodott olyan kitételekkel, melyek a generatív MI-re vonatkoznak, korábban ugyanis ezekről egyáltalán nem volt benne szó. Ha minden a tervek szerint alakul, 2024 elején léphet életbe az új törvény.