Az ESA és a japán űrügynökség közös Merkúr-küldetésének szondája összesen kilenc hasonló manőverrel éri el, hogy mire a Merkúrhoz ér, kellően lelassuljon ahhoz, hogy a legbelső bolygó gravitációja befogja. A mostani a Vénusz körüli első ilyen manőver volt, amelynek során a BepiColombo 10 720 kilométerre közelítette meg a bolygó felszínét.
A szonda 2018. október 20-án indult útnak, és tavasszal esett át az első hintamanőveren, a Föld körül. A mostani után még egy Vénusz körüli művelet és hat Merkúr körüli manőver van hátra a pályára állás előtt. A mostani megközelítés nagyon jól sikerült, annak ellenére, hogy az előkészületek javát távmunkában végezték a szakértők, és darmstadti irányítóközpontban a megközelítéskor is csak minimális személyzet volt jelen a szonda vezérléséhez, és a BepiColombo által begyűjtött adatok fogadásához.
Szerencsére a mostani manőver annyira nem volt bonyolult, az irányítók elmondása szerint az elmúlt hónapok szokásos munkájához képest mindössze arra kellett figyelni, hogy a Vénusz közvetlen közelében a csillagkövető rendszert leárnyékolják, ezt ugyanis a bolygóról visszaverődő napfény is elvakította volna.
Ezen túl a megközelítés során aktiváltak két kamerát is, amelyek 20 órával a közelpont előtt kezdtek fényképezni, és 15 perccel a közelség utánig működtek. A kamerákon kívül több más mérőműszert is bekapcsoltak a kutatók, amelyekkel többek közt a Vénusz sugárzási környezetét és légkörét tanulmányozták. Hogy pontosan mi derül ki az adatokból, azt majd az elemzés fogja eldönteni, de az irányítók szerint az máris látszik, hogy a Föld megközelítése nyomán végzett finomhangolások működtek.
A szakértők azt remélik, hogy a nyert adatokból a légkör hőmérsékletére, sűrűségére, vegyi összetételére, a felhőrétegekre és a bolygó mágneses környezetére vonatkozóan is újdonságok derülhetnek ki. Az összetételi elemzés különösen izgalmas lehet annak fényében, hogy egy kutatócsoport nemrégiben arról számolt be, hogy egy földfelszíni távcsővel valószínűsíthetően foszfint észleltek a Vénusz légkörében. Ez a vegyület a Földön ipari és biológiai folyamatok során termelődik, így a szomszédos bolygón az élet lehetséges jele lehet.
A BepiColombo-projekt kutatói úgy vélik, hogy annak elég kicsi az esélye, hogy a foszfinkérdés kapcsán a mostani megközelítés során sikerült érdemi információt gyűjteni. Viszont a következő Vénusz-közelség idején, jövő augusztusban erre minden esély meglesz, hiszen a szonda 550 kilométerre közelíti meg a bolygó felszínét.
A mostani megközelítés egyúttal arra is alkalmat adott, hogy a BepiColombo a jelenlegi egyetlen Vénusz körül keringő szondával, az Akatsukival közös méréseket végezzen. A projektbe több más földi obszervatórium is bekapcsolódott, egy időben többféle szemszögből és távolságból végezve méréseket a bolygó kapcsán. A BepiColombo közelsége idején az erősen elliptikus pályán keringő Akatsuki harmincszor távolabb tartózkodott, így míg az európai-japán szonda közeli észleléseket végzett, a japán űreszköz átfogó méréseket hajtott végre.
A következő napokban megkezdődik az adatok elemzése, az irányítók pedig az új pályaadatok alapján eldöntik, hogy milyen módosításokra van szükség a haladási irányban, amelyeket október 22-én végre is hajtanak. A soron következő hintamanőver ismét a Vénusznál lesz majd, jövő augusztusban, majd októberben végre a Merkúrt is megközelíti a szonda.
A BepiColombo a tervek szerint 2025 decemberében áll stabil pályára a Merkúr körül, de a munkát már korábban, a hintamanőverek során megkezdi. A szonda méréseivel olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy a Merkúr hol formálódott a Naprendszeren belül, milyen jég borítja az árnyékban lévő kráterek fenekét, van-e geológiai aktivitás a planétán, és hogy hogyan lehet egy ennyire apró bolygónak jelentős mágneses tere.
