A BepiColombo sikeresen elhaladt a Vénusz mellett

A Merkúr felé tartó szonda gravitációs hintamanővert hajtott végre a szomszédos bolygónál, amelyet le is fotózott.

A BepiColombo sikeresen elhaladt a Vénusz mellett

Az ESA és a japán űrügynökség közös Merkúr-küldetésének szondája összesen kilenc hasonló manőverrel éri el, hogy mire a Merkúrhoz ér, kellően lelassuljon ahhoz, hogy a legbelső bolygó gravitációja befogja. A mostani a Vénusz körüli első ilyen manőver volt, amelynek során a BepiColombo 10 720 kilométerre közelítette meg a bolygó felszínét.

A szonda 2018. október 20-án indult útnak, és tavasszal esett át az első hintamanőveren, a Föld körül. A mostani után még egy Vénusz körüli művelet és hat Merkúr körüli manőver van hátra a pályára állás előtt. A mostani megközelítés nagyon jól sikerült, annak ellenére, hogy az előkészületek javát távmunkában végezték a szakértők, és darmstadti irányítóközpontban a megközelítéskor is csak minimális személyzet volt jelen a szonda vezérléséhez, és a BepiColombo által begyűjtött adatok fogadásához.

Galéria megnyitása
Első pillantás a Vénuszra

Szerencsére a mostani manőver annyira nem volt bonyolult, az irányítók elmondása szerint az elmúlt hónapok szokásos munkájához képest mindössze arra kellett figyelni, hogy a Vénusz közvetlen közelében a csillagkövető rendszert leárnyékolják, ezt ugyanis a bolygóról visszaverődő napfény is elvakította volna.

Ezen túl a megközelítés során aktiváltak két kamerát is, amelyek 20 órával a közelpont előtt kezdtek fényképezni, és 15 perccel a közelség utánig működtek. A kamerákon kívül több más mérőműszert is bekapcsoltak a kutatók, amelyekkel többek közt a Vénusz sugárzási környezetét és légkörét tanulmányozták. Hogy pontosan mi derül ki az adatokból, azt majd az elemzés fogja eldönteni, de az irányítók szerint az máris látszik, hogy a Föld megközelítése nyomán végzett finomhangolások működtek.

Galéria megnyitása
A legnagyobb közelség idején

A szakértők azt remélik, hogy a nyert adatokból a légkör hőmérsékletére, sűrűségére, vegyi összetételére, a felhőrétegekre és a bolygó mágneses környezetére vonatkozóan is újdonságok derülhetnek ki. Az összetételi elemzés különösen izgalmas lehet annak fényében, hogy egy kutatócsoport nemrégiben arról számolt be, hogy egy földfelszíni távcsővel valószínűsíthetően foszfint észleltek a Vénusz légkörében. Ez a vegyület a Földön ipari és biológiai folyamatok során termelődik, így a szomszédos bolygón az élet lehetséges jele lehet.

A BepiColombo-projekt kutatói úgy vélik, hogy annak elég kicsi az esélye, hogy a foszfinkérdés kapcsán a mostani megközelítés során sikerült érdemi információt gyűjteni. Viszont a következő Vénusz-közelség idején, jövő augusztusban erre minden esély meglesz, hiszen a szonda 550 kilométerre közelíti meg a bolygó felszínét.

Galéria megnyitása

A mostani megközelítés egyúttal arra is alkalmat adott, hogy a BepiColombo a jelenlegi egyetlen Vénusz körül keringő szondával, az Akatsukival közös méréseket végezzen. A projektbe több más földi obszervatórium is bekapcsolódott, egy időben többféle szemszögből és távolságból végezve méréseket a bolygó kapcsán. A BepiColombo közelsége idején az erősen elliptikus pályán keringő Akatsuki harmincszor távolabb tartózkodott, így míg az európai-japán szonda közeli észleléseket végzett, a japán űreszköz átfogó méréseket hajtott végre.

A következő napokban megkezdődik az adatok elemzése, az irányítók pedig az új pályaadatok alapján eldöntik, hogy milyen módosításokra van szükség a haladási irányban, amelyeket október 22-én végre is hajtanak. A soron következő hintamanőver ismét a Vénusznál lesz majd, jövő augusztusban, majd októberben végre a Merkúrt is megközelíti a szonda.

A BepiColombo a tervek szerint 2025 decemberében áll stabil pályára a Merkúr körül, de a munkát már korábban, a hintamanőverek során megkezdi. A szonda méréseivel olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy a Merkúr hol formálódott a Naprendszeren belül, milyen jég borítja az árnyékban lévő kráterek fenekét, van-e geológiai aktivitás a planétán, és hogy hogyan lehet egy ennyire apró bolygónak jelentős mágneses tere.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap