Miközben nagy erőfeszítésekkel zajlik a kutatás olyan hatóanyagok után, amelyek hatásosak lehetnek a SARS-CoV-2 okozta betegség gyógyításában vagy megelőzésében, egyre több figyelmet kap egy hazánkban is kötelező védőoltás, amely a korábbi kutatások szerint több olyan betegség ellen is védelmet nyújt, amely nem szerepel eredeti indikációi között.
A Bacille Calmette-Guérin-vakcina (BCG) a TBC megelőzésében a vonatkozó vizsgálatok szerint változatosan teljesít (valamilyen okból az egyenlítő felé közeledve egyre kevésbé hatásos), ugyanakkor jól használható például a TBC kórokozójával rokon lepra baktériuma ellen és a húgyhólyagrák kezelésére is régóta használják. Az élő, legyengített Mycobacterium bovis baktériumokat (ez a TBC kórokozójának egy rokona) tartalmazó oltás egyes vizsgálatok alapján olyan általános hatással van az immunrendszerre, amely másféle kórokozók ellen, így potenciálisan a SARS-CoV-2 ellen is hatásos lehet.
A BCG-vakcina felé azért fordult a figyelem ilyen szempontból, mert több kutató is felvetette (egyelőre csak lektorálatlan tanulmányokban), hogy úgy tűnik, mintha azokban az országokban, ahol kötelező a védőoltás, alacsonyabb lenne az esetszám és halálos COVID-19-esetek aránya. Ezzel kapcsolatban több országban, köztük Ausztráliában és Hollandiában is klinikai vizsgálatok indultak, amelyek keretében elsősorban egészségügyi dolgozók beoltásával kísérleteznek. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egyelőre semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy a védőoltás bármiféle védelmet nyújtana a koronavírus ellen. Ennek megerősítésére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kiadott egy közleményt a hétvégén.
Néhány kutató azonban nagyon bizakodó. Denise Faustman, a Massachusetts General Hospital immunbiológusa például évek óta vizsgálja a BCG-vakcinát, mint potenciális terápiás módszert az egyes típusú cukorbetegség kezelésében. A szakértő jelenleg egy 4000 fős klinikai vizsgálat elindításán dolgozik, amelynek keretében két hónap alatt 4000 kockázatos körülmények között munkálkodó egészségügyi dolgozót oltanának be, majd nyomon követnék őket. (Egy nagyon hasonló, szintén 4000 fős vizsgálat már folyamatban van Ausztráliában is.)
Bár első hallásra furcsának tűnhet, hogy egy célzottan egy bizonyos baktériumra kifejlesztett védőoltás kapcsán abban reménykednek a szakértők, hogy az egy teljesen más jellegű kórokozó, egy vírus ellen is hatásos lehet, a BCG esetében ennek lehet némi alapja. Míg mondjuk azt senki sem várta, hogy az influenza elleni védőoltás védelmet nyújt a SARS-CoV-2 ellen, a BCG kapcsán valóban mutatnak arra jelek, hogy olyan általános hatása is van a szervezetre, ami esetleg más betegségek megelőzésében is segíthet. Az alacsony és közepes jövedelemmel rendelkező országokban például a kutatások alapján úgy tűnik, hogy a BCG-vel beoltott gyerekek körében alacsonyabb légzőrendszeri fertőzésekhez köthető halálozási ráta.
Más kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek a BCG-vel kapcsolatos reményekkel kapcsoltban. Közéjük tartozik Madhukar Pai TBC-kutató is, a McGill tuberkulóziscentrumának igazgatója. Pai szerint abszolút fontos elvégezni a vonatkozó klinikai vizsgálatokat, és utánajárni, hogy nyújt-e bármilyen védettséget a BCG-vakcina, ugyanakkor a BCG-világatlasz és járvány számainak összevetése ennek igazolására alapvetően problematikus módszertani szempontból.
Ez megközelítés ugyanis nem veszi figyelembe, hogy a járvány a különböző országokban eltérő szakaszaiban jár. Számos régióban még nem érkezett el a tetőpont, ahol potenciálisan az olasz, a spanyol vagy az amerikai helyzethez hasonló, robbanásszerűen megugró halálozási arányt figyelhetnek meg. A kevésbé tehetős országokban pedig az alacsony esetszám elsődlegesen a tesztelés hiányának, nem pedig más faktoroknak tulajdonítható, mondja Pai.
A WHO közleménye emellett arra is kitér, hogy az önmagában veszélyes gyakorlat lenne, ha megalapozott bizonyítékok hiányában elkezdenék átirányítani a helyi vakcinakészleteket. A BCG-védőoltás igazoltan alkalmas arra, hogy gyerekkorban beadva hosszú távon csökkentse a tuberkulózis súlyos formáinak kialakulási esélyét. Egy megalapozatlan és előkészítetlen COVID-19 elleni oltási kampány azzal járhat, hogy az újszülöttektől vonja el a vakcinát, ami a TBC-s esetek és halálok megugrásához vezethet.
Pai szintén azon a véleményen van, hogy a jelenlegi információk alapján még nem szabad közegészségügyi döntéseket hozni, és a BCG esetleges hatására alapozni a védekezést. És ha a klinikai kutatások megerősítenek valamiféle védő hatást, akkor is nagyon alaposan át kell gondolni, hogyan célszerű kivitelezni a még beoltatlan kockázati csoportokat: azokban az országokban, ahol eddig nem volt kötelező a vakcina, az egészségügyi dolgozókat és az időseket, illetve krónikus betegeket, azokban az országokban, ahol pedig kötelező egy ideje, az idősebb, még beoltatlan korosztályt. Magyarországon 1953 óta használják ezt a védőoltást, amelynek első dózisát közvetlenül a születés után kapják meg az újszülöttek.
