A Nagy Atlanti Golffű-övről, a világ legnagyobb kiterjedésű algafoltjáról a Dél-Floridai Egyetem kutatói publikáltak nemrégiben egy tanulmányt, amelynek következtetései alapján a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak a hasonlóan gigantikus algaközösségek. Chuanmin Hu és társai a NASA MODIS nevű műholdjának 2000–2018 közötti felvételei alapján vizsgálták a barnamoszat atlanti-óceáni jelenlétét.
Míg a vizsgált időszak első 10 évében még csak elszórt, különálló algafoltok látszottak az óceánon, 2011-től kezdve rohamosan növekedni kezdett az algavirágzások kiterjedése, és a moszat olyan helyeken is elkezdett feltűnni, ahol korábban szinte sosem látták. Először 2015-ben, majd 2018-ban alakult ki nagyobb összefüggő szőnyeg a tengeri élőlények közösségéből, 2018 közepére pedig egyetlen hatalmas folttá nőtt a képződmény, amely a Mexikói-öböltől Nyugat-Afrikáig húzódott. A 8850 kilométer hosszú algaöv a becslések szerint 20 millió tonnát nyomhat.
A Sargassum, vagyis a golffű normál körülmények között pezsgő környezetet biztosít a tengeri élővilág számára, táplálékként, búvóhelyként és oxigénforrásként is szolgálva a különféle más fajokat. Ahogy azonban az általában jellemző, a jóból is megárt a sok. A gigantikus golffű-szőnyeg gyakorlatilag megfojtja az élővilágot, amelynek tagjai mozogni és lélegezni egyre nehezebben tudnak az algarengetegben. A golffű ráadásul pusztulása után sem fejezi be kártékony tevékenységét: ilyenkor ugyanis a tenger fenekére süllyed, ahol a fenéklakó virágállatokat és hínárfajokat is elnyomja.
Az alga a partokon is problémákat okoz, a golffű bomlásakor ugyanis hidrogén-szulfid szabadul fel, záptojásszagba borítva a partokat. A tavalyi évben a bűz komoly visszaesést okozott a turizmusban a Karib-tenger, a Mexikói-öböl és Florida partjain. Az egyelőre nem világos, hogy a halakra milyen hatással van az algaszőnyeg, de a szakértők ezt is vizsgálni tervezik a jövőben.
Hu és társai vizsgálatai szerint a szokatlanul sok golffű az óceán megváltozott kémiájának eredménye, amely részben természetes okokra, részben az emberi tevékenységre vezethető vissza. Egyrészt az afrikai partoknál folyamatosan tápanyagok emelkednek a felszínre az óceán fenekéről, másrészt pedig az Amazonas vizével is egyre nagyobb mennyiségű tápanyag, nem kis részben műtrágya kerül a tengervízbe.
A szakértők összefüggést találtak a brazíliai műtrágyahasználat és az Amazonas területén zajló erdőirtás mértéke, illetve az algafoltok mérete között, bár hogy a vizsgált faktorok közül melyik befolyásolja leginkább a golffű növekedését, ahhoz további vizsgálatokra lesz szükség. Hu elmondása szerint azonban egy dolog világosnak tűnik: ha nem történik radikális változás a tápanyagok tengerbe való bevitelében, a gigantikus algaszőnyeg várhatóan minden évben kialakul majd.
