Az Nvidia a napokban jelentette be, hogy a legújabb amerikai exportkorlátozások miatt, amelyek értelmében már csak exportlicenc birtokában lehet Kínába, illetve egyéb térségekbe szállítani a H20-as gyorsítókat, 5,5 milliárd dollárnyi költséget jelent majd számára. Akkoriban várható volt, hogy a szigorítás az AMD üzletmenetét is negatívan befolyásolja majd, azóta pedig a hivatalos tájékoztatás is megérkezett a témában.

Az AMD pénzügyi részlegének számításai szerint nagyjából 800 millió dolláros költséget jelent a vállalat számára az új exportkorlátozás, ez az összeg pedig a raktárkészletből, a vásárlási kötelezettségvállalásból, illetve különböző egyéb költségekből ered majd. Lényegében ekkora veszteséget kell elkönyvelnie a vállalatnak, amennyiben nem sikerült megszereznie az exporthoz szükséges licencet, ami sajnos egy eléggé valós veszély.

A második Trump adminisztráció döntésének köszönhetően tovább szűkült azon AI és HPC piaci gyorsítók köre, amelyeket exportálni lehet Kínába, Makaóba, vagy éppen Hongkongba. Ezt a döntést az AMD vezetése tudomásul vette és megkezdte a D5 országokba való exporthoz szükséges licenckövetelmények értékelését.

A friss döntés értelmében az MI308-as sorozatú gyorsítókat már nem lehet a fentebb említett térségekbe szállítani, éppen ezért az AMD exportlicencet próbál szerezni rájuk, hogy leszállíthassa a megrendelt termékeket, arra viszont nincs semmiféle garancia, hogy az exportlicencet meg is kapják, valamint az sem biztos, hogy a teljes leszállítandó termékmennyiségre érvényes lesz az egyedi exportlicenc. Valószínűleg az Nvidia is hasonló lépésre készül, az viszont náluk is kérdéses, hogy végül megkapják-e az exportlicencet. Ott ráadásul nagyobb is a tét, hiszen 800 millió dollár helyett 5,5 milliárd dollárnyi értékű termék „lóg a levegőben”.

Az új exportkorlátozás jóvoltából még nehezebben juthatnak majd a kínai vállalatok nagyteljesítményű AI és HPC piaci gyorsítókhoz, ami alaposan behatárolja majd az AI modellek tréningezésével kapcsolatos lehetőségeiket, ezáltal a fejlődés tempóját is csökkenhet. Az persze nincs kizárva, hogy továbbra is megpróbálják közvetítőkön keresztül beszerezni a hőn áhított szállítmányokat, például Malajzián, Vietnámon, vagy éppen Szingapúron keresztül.

A felsoroltak közül Szingapúr és Malajzia vezetése már próbál lépéseket tenni annak érdekében, hogy csökkentsék az AI és HPC piaci gyorsítók Kínába történő átszivárgását, ám az egyelőre rejtély, ezek az intézkedések hosszabb távon mennyire lesznek hatékonyak. A szürke zóna mellett a feketepiac is virágzik, így azok a kínai cégek, akik mindenképpen hozzá szeretnének jutni a kívánt AI gyorsítókhoz, a megfelelő mennyiségű összeg letétele után jó eséllyel megkaphatják azokat. A hatóságok persze a csempészek ellen is próbálják felvenni a harcot, több sikeres akciót is lebonyolítottak már, de erősen valószínű, hogy a radarok alatt így is bejutnak Kínába az exportkorlátozás hatálya alá tartozó hardverek és egyéb termékek is.