A Naprendszert időről időre megközelítikmás csillagok, és egyesek ezek közül olyan közel merészkednek, hogy keresztülhaladnak rendszerünk peremvidékén, az Oort-felhőn is, jelentős felfordulást okozva annak égitestjei közt. Nemrégiben kiderült, hogy az ilyen kozmikus találkozások egyikére a közelmúltban, alig 70 ezer évvel ezelőtt került sor, nagyjából abban az időszakban, amikor elődeink elkezdtek terjeszkedni Eurázsiában, így akár tanúi is lehettek az eseménynek.

A csillagot, amely valójában kettő, a NASA WISE infravörös űrtávcsöve azonosította 2013-ban. A bináris rendszer egy vörös és egy barna törpéből áll, és jelenleg sincs túlságosan messze tőlünk, hiszen mindössze 19,6 fényévre távolodott el az elmúlt évezredek alatt. A kettőscsillagra Eric Mamajek, a Rochesteri Egyetem csillagásza figyelt fel, aki érdekesnek találta, hogy a meglehetősen halvány objektum radiális sebessége alapján pontosan a Naprendszerrel ellentétes irányba halad.

A rendszer, amelyet felfedezőjéről, egy német csillagászról Scholz csillagának kereszteltek el, a kutatócsoport által visszakövetkeztetett pálya alapján 70 ezer évvel ezelőtt áthaladtaz Oort-felhőn, a Nap−Föld-távolsága 52 ezerszeresére haladva el központi csillagunk mellett. A kettőscsillag sebessége a szakértők becslései szerint nagyjából 83 kilométer/másodperc lehetett. Összevetésként a Nap legközelebbi csillagszomszédja, a Proxima Centauri (az Alfa Centauri rendszerének hozzánk legközelebb eső tagja) nagyjából ötször annyira helyezkedik el tőlünk, mint amekkora Scholz csillagának legkisebb távolsága volt.

Ennél közelebbi csillaglátogatásról jelen pillanatban nem tudunk, és a belátható jövőben sem várható szorosabb esemény. A csillagászok elmondása szerint a dolog azért is meglepő, mert a Naprendszerhez nagyjából 9 millió évente kerül hasonlóan nagy közelségbe egy-egy csillag, így nagyon érdekes, hogy a legutóbbi ilyen esemény ennyire a közelmúltban esett meg.

Tekintve, hogy Scholz csillaga meglehetősen kis tömegű, és gyorsan áthaladt az Oort-felhőn, valószínűleg nem okozott nagyobb káoszt a Naprendszer peremvidékén. Elődeink a Földről legfeljebb pár óráig vagy pár napig láthatták a rendkívül halvány kettőst, ahogy az a Nap közelségének hatására kitöréseket produkálva felfénylett. Az esemény csillagászati szempontból annyira frissnek számít, hogy ha a kettőscsillag esetleg ki is billentett néhány üstököst korábbi stabil pályájáról, és a Nap felé küldte ezeket, még pár ezer év bele fog telni, mire ezek az égitestek a Naprendszer belső vidékeire érnek.