A kínai vállalatok próbálnak boldogulni az amerikai kormányzat szankciói közepette, ám nincs egyszerű dolguk, ugyanis egyre kevesebb nyugati technológiához és termékhez férhetnek hozzá. Processzor-architektúrák frontján reménysugárnak minősül az egyre inkább feltörekvő RiSC-V, amit jelenleg nem érintenek a korlátozások, így a kínai vállalatok szabadon építhetnek köré processzorokat, és a jelek szerint építenek is, méghozzá nem is akármilyeneket. Idővel a RiSC-V alapú fejlesztések akár a klasszikus processzorokkal szemben is felvehetik a kesztyűt, már amennyiben az iparág felkapja őket és a szoftveres támogatás is biztosított lesz, de az az időszak még messze van.
Az egyik kínai chipfejlesztő vállalat, a SophGo már egy ideje dolgozik RiSC-V alapú SoC egységeken, amelyek a RiSC-V piac egyik legjelentősebb szereplőjétől, az amerikai SiFive-tól licencelt dizájn köré épülnek. Ezekre egyelőre nem vonatkoznak az amerikai korlátozások, amit nem is néznek jó szemmel az egyes törvényhozók az Amerikai Egyesült Államokban, hiszen szerintük a nyílt forráskódú RiSC-V architektúra kínai felhasználása aggodalomra adhat okot.
A SophGo háza táján több RiSC-V alapú SoC egységet is fejlesztenek, az egyik az SG2380-as modell, ami 16 darab SiFiVe P670-es processzormag köré épül, ezek természetesen out-of-order rendszerűek és four-issue típusúak, azaz órajelenként négy művelet végrehajtására képesek. A processzormagok mellett a SiFive X280-as gyorsítója is jelen van a pSoC egység fedélzetén, így az AI és ML terhelésformák gyorsítása is megoldott, míg az iGPU szerepét az Imagination Technologies-től származó AXT-16-512 típusú grafikus processzor tölti be. Ez a SoC egység elsősorban a nagy teljesítményt igénylő asztali konfigurációkban kaphat helyet, de igazából a 16 processzormag és az AI gyorsító jóvoltából akár edge szerverekben is használható.
A fenti SoC egység mellett egy másik érdekes, de már nagyobb teljesítményt kínáló RiSC-V alapú SoC is készült az SG2044 formájában, amit már hivatalosan is bejelentettek, kereskedelmi forgalomban azonban majd csak 2024 folyamán válhat elérhetővé. Ez a SoC egység már nem kevesebb, mint 64 darab nagy teljesítményű RiSC-V processzormaggal rendelkezik, amelyek a RiSC-V vektorbővítmények végleges verziója köré épülnek. A SoC rendelkezik LPDDR5X és PCI Express 5.0-s támogatással, valamint Gigabites Ethernet portot is kezel. Ez a modell lényegében az SGF2042 utódja lesz, ami még a RiSC-V vektorbővítmények 0.7-es kiadását alkalmazza, és amit jelenleg számos kutató használ.
A fentebb említett RiSC-V alapú SoC egységek a TSMC 12 nm-es osztályú gyártástechnológiájával készülhetnek. Operációs rendszer terén Linux támogatásról beszélhetünk, ami kézenfekvő a nyílt forráskódú, RiSC-V alapú SoC egységek esetében. A RiSC-V körül egyébként elég nagy a felfordulás, már ami az amerikai törvényhozók egy csoportját illeti, ők ugyanis szeretnék limitálni az együttműködést az amerikai és a kínai RiSC-V vállalatok között, ám ez eddig még nem sikerült. A RiSC-V International, amelynek székhelye Svájcban található, ellenzi az efféle kormányzati befolyást.
A RiSC-V architektúra kétségtelenül vonzó, ám egyelőre még csak szárnyait bontogatja, hiszen sokáig csak kisebb teljesítményű, egyszerűbb vezérlők fedélzetén kapott helyet. Az architektúra folyamatos fejlődésének köszönhetően egyre ütőképesebb, ám az az időszak még messze van, amikor jelentősebb piaci részesedéssel rendelkezhet a szerverek és a szuperszámítógép-fürtök szegmensében, ahol jelenleg az AMD és az Intel x86-os chipjei dominálnak, valamint az ARM alapú chipek is próbálnak piaci részesedést szerezni. Míg az ARM és az x86 alapú megoldások az brit és az amerikai székhely miatt beleesnek az exportkorlátozásokba, addig a nyílt forráskódú RiSC-V architektúra nem, éppen ezért a kínai fejlesztők próbálnak RiSC-V alapú SoC egységekkel érvényesülni, legyen szó asztali konfigurációkról, vagy éppen szerverekbe szánt fejlesztésekről.
