Az SSD meghajtók és kártyák töretlenül fejlődnek, az elmúlt évek során ennek hatására több területről is kiszorították már a merevlemezeket, ám ha nagymennyiségű adat költséghatékonyabb tárolásáról van szó, azért még manapság is a merevlemezekre esik a választás az esetek jó részében.
Az SSD-k idővel természetesen egyre több területen hódítanak teret maguknak, így újabb területekről is elkezdhetnek kiszorulni a merevlemezek, igaz, utóbbiak is gőzerővel fejlődnek: jelenleg 22 TB körül jár a maximális adattároló kapacitás, az új technológiák jóvoltából azonban ennél lényegesen magasabb, akár 100 TB-os adattároló kapacitás elérésére is lehetőség nyílik az elkövetkező évek során.
Az SSD meghajtók szegmensében is folyamatos a fejlődés, ennek ékes példája a Solidigm legfrissebb útiterve, amelyen már 30,72 TB-os és 61,44 TB-os modellek is felbukkantak. A kétféle sorozatban helyet kapó SSD-k a 3D QLC NAND Flash technológia köré épülnek, ami 192 cellarétegű 3D NAND Flash memórialapkák formájában érhető el a szóban forgó SSD-k fedélzetén.
A vállalat az Essential Endurance sorozatban 3,84 TB-os, 7,68 TB-os, 15,36 TB-os és 30,72 TB-os modelleket kínál majd, ezek a termékek elsősorban az adatközpontokba szánt, most még TLC alapokon nyugvó SSD meghajtók és kártyák helyét vehetik át a nem is oly távoli jövőben, főleg azokban az esetekben, ahol az alacsonyabb 4K-s véletlenszerű írási teljesítmény elfogadható kompromisszum.
Ezzel szemben a Value Endurance sorozat tagjai, amelyek 7,68 TB-os, 15,36 TB-os, 30,72 TB-os és 61,44 TB-os kivitelben készülnek, már főként az olvasási terhelésre fókuszáló feladatok esetén jöhetnek jól, vagyis főleg „hideg adattárolóként” lehet rájuk számítani. Előbbi sorozatban a maximális írási terhelés 32 PBW értéknél tetőzik, míg a Value Endurance modelleknél 65 TBW lesz a csúcs.
A belsős mérések alapján a 7,68 TB-os adattároló kapacitású, 3D QLC NAND Flash memórialapkákat alkalmazó modell esetében 113 000 IOPS a 4K-s maximális írási teljesítmény, még az adatátviteli sávszélesség 474 MB/s-os értéket képvisel. A tesztek alapján az új meghajtó a rivális QLC NAND Flash alapú SSD meghajtókhoz és kártyákhoz képest hatszor nagyobb adatátviteli sávszélességgel bír, míg a válaszideje 84%-kal alacsonyabb (503 ezredmásodperc) a 4K-s véletlenszerű írási feladatok alapján, ezzel egy időben pedig 24%-kal jobb ezen a téren egy TLC NAND Flash alapú rivális SSD-nél is. Azt sajnos nem részletezte a gyártó, pontosan mely modellek képezték az összehasonlítás alapját.
A QLC NAND Flash alapú SSD-k egyébként nem feltétlenül lassúak, a Solidigm kínálatában található D5-P5316-os QLC NAND Flash modell például 7 GB/s-os folyamatos maximális olvasási-, és 3,6 GB/s-os folyamatos maximális írási tempó elérésére képes, a 4K-s véletlenszerű olvasási teljesítménye pedig 800 000 IOPS-nál tetőzik. Ezek az adatok egy 30,72 TB-os modellre vonatkoznak, ami a fentebb említett megoldásokhoz hasonlóan PCI Express 4.0 x4-es csatolófelületet használhat.
Érdekes adalék, hogy a Solidigm szakemberei szerint a QLC NAND Flash előtt nagy jövő áll, idővel letaszíthatja a trónról a TLC NAND Flash alapú megoldásokat, amelyek jelenleg a leszállított NAND Flash alapú tárhelymennyiség 80%-át adják. Hasonló történt az SLC és az MLC kapcsán is, őket a TLC váltotta, és érkezésekor szintén sok kritikát kapott a sebessége és strapabírósága miatt, csak úgy, mint most a QLC. További érdekesség, hogy a vállalat szerint az SSD meghajtók és kártyák nagyjából 99%-a az élettartama során nagyjából 15%-át éri el annak a teljes PBW/TBW értéknek, amit a gyártó megad az élettartam során elviselt írásmennyiségként. A jelek szerint a felhasználók 99%-ának tehát tökéletesen megfelelnek az aktuális TBW/PBW értékek, a maradék 1% számára pedig olyan extrém termékek készülnek, mint a 61,44 TB-os modell, ami napi szinten 35,6 TB-nyi írásmennyiséget visel el az ötéves jótállás keretén belül.
Az SSD-k tehát egyre inkább teret hódítanak az adattárolók szegmensében, és ez a tendencia folytatódhat, főleg azokon a területeken, ahol lényeges szempont, hogy egységnyi területen minél nagyobb adatsűrűség álljon rendelkezésre – például szuperszámítógép-fürtöknél, adatközpontokban, illetve egyéb helyeken. A merevlemezeket persze még korai lenne temetni, rájuk is nagy szükség lesz a továbbiakban, viszont egyre több területen válthatják ki őket nagy adattároló kapacitású SSD meghajtókkal és kártyákkal, akár még a „hideg adatok” tárolását végző rendszereknél is, ahogy egyre kedvezőbbé válik az egy GB-ra jutó bekerülési költség. Gigabájtonkénti ár tekintetében jó eséllyel még sokáig a merevlemezek vezethetnek, viszont egyre több esetben billenhet a mérleg nyelve az SSD-k felé, amennyiben az általuk kínált összes előnyt patikamérlegre helyezik.