A Dickinsonia névvel illetett fosszíliák az 541–570 millió éve élt, úgynevezett ediakara élőlénykör talán legjellegzetesebb tagjai. Az ovális, lapos, bordázott maradványokat kétoldali szimmetria jellemzi, méretük pedig pár millimétertől méteresig terjed. Egy mikrobáktól uralt világban ezek voltak az első komplex szervezetek, az ugyanakkor mostanáig bizonytalan volt, hogy pontosan mik is lehettek ezek az élőlények. Egyesek az állatok, mások gombák közé sorolták volna ezeket, míg egyes szakértők arról elmélkedtek, hogy talán az élőlények egy kihalt országába tartozhatnak.

A vita azonban úgy tűnik, hogy végre eldőlt. Ilya Bobrovskiy ausztrál kutató ugyanis a fosszíliák tanulmányozása közben sötét filmrétegeket fedezett fel, amelyek az egykor élt lények testének bomlásakor, azok szerves anyagaiból képződtek. Bár a makromolekulák nem maradnak sokáig egyben a halál után, a kisebb, stabilabb szerves összetevők nagyon hosszú ideig megőrződnek, és Bobrovskiy azt remélte, hogy ha ezekből mintát tud venni, az összetétel alapján talán meg fogja tudni állapítani, az élőlények melyik országába tartozhattak ezek az ősi organizmusok.

Bár a módszer működőképességében maga sem bízott túlságosan, a kutató oldószerekkel nekiállt kioldani a szerves összetevőket nyolc újonnan előásott Dickinsonia-fosszília anyagából. Majd azonosítani kezdte a kinyert molekulákat, célzottan szteroidok után kutatva ezek között. A lipidek ezen csoportja ugyanis minden komplex szervezetben megtalálható, ugyanakkor a növényekben, az állatokban és a gombákban nagyon eltérő formái jelennek meg.

A Dickinsoniákat körülvevő üledékben Bobrovskiy például olyan szteroidokat azonosított, amelyek a zöldmoszatok jellemző összetevői. Magukban a fosszíliákban ezzel ellentétben koleszteroidokat talált. Ez kizárta annak lehetőségét, hogy a Dickinsonia zuzmó vagy gomba, esetleg baktériumkolónia lehetett, minthogy ezek vagy másfajta szteroidokat termelnek, vagy nem termelnek ilyen molekulákat. És minthogy jelenleg egyetlen élőlénycsoport létezik, amely koleszteroidokat termel, nagyon valószínűnek tűnik, hogy a Dickinsonia az állatok országába tartozott.

Bobrovskiy ugyan örül a felfedezésnek, ugyanakkor saját bevallása szerint egy kicsit csalódott is, mert titkon azt remélte, hogy valami egzotikus új csoportot fedez majd fel. Az eredmény ugyanakkor így is óriási jelentőségű, hiszen ezek szerint a Dickinsonia a legősibb ismert állatcsoport a bolygón, és bár azt nem tudni, hogy ezek a furcsa életformák voltak-e minden ma élő állat ősei, a lehetőség kétségkívül adja magát.

A kutatás módszertanilag is nagyon érdekes, hiszen ahogy Alexander Kiu, a Cambridge kutatója leszögezi, egy hasonló vizsgálat sikeres végrehajtása még pár évvel ezelőtt is esélytelen lett volna. Bobrovskiy metódusa azonban most az ediakarák többi képviselőjén és talán ősibb élőlényeken is alkalmazható lehet, új eszközt adva a szakértők kezébe a földi élet alakulásának feltérképezéséhez.