Az SSD gyártól a DRAM alapú gyorsítótár nélküli SSD meghajtóknál és kártyáknál régóta alkalmazzák azt a gyakorlatot, hogy az adott MLC, TLC vagy éppen QLC alapú tárhely egy részét SLC módon kezelik, ezzel ugyanis egy viszonylag gyors, sok írási/törlési ciklust elviselő gyorsítótárat tudnak létrehozni. Ez persze véges kapacitással bír, éppen ezért fordul elő az, hogy ha a pSLC (Pseudo-SLC) gyorsítótár megtelik, alaposan bezuhan az SSD írási teljesítménye.
Az SSD-k szegmensében tevékenykedő Gabriel Ferraz, aki egyebek mellett a TechPowerUp SSD adatbázisát is kézben tartja, nemrégiben egy rendkívül érdekes kísérletet végzett, amelynek keretén belül arra volt kíváncsi, mennyivel növekszik egy QLC NAND Flash alapú, DRAM gyorsítótárral nem rendelkező SSD teljesítménye, ha pSLC módba programozza át a NAND Flash cellákat. Ezzel egy időben természetesen a strapabíróság is jelentősen növekszik, hiszen a cellánként egy bitet tároló üzemód alkalmával csökken az egy cellára jutó írási/törlési terhelés a cellánként négy bitet tároló QLC üzemmódhoz képest.
A teszthez egy Crucial BX500-as sorozatú, 500 GB-os adattároló kapacitású SSD-t használt főhősünk. Ez az SSD a Silicon Motion SM2259XT2-es vezérlője köré épül, ami egyetlen processzormaggal rendelkezik, ez 550 MHz-es órajelen ketyeg, míg a vezérlő összesen két darab 800 MT/s sebeségű NAND Flash csatornát képes kezelni, DRAM alapú gyorsítótár bevetése nélkül. Ebben az esetben az SSD vezérlőre összesen négy darab Micron NY240-es QLC NAND Flash memóriachip kapcsolódik, azaz csatornánként két ilyen chippel dolgozik a termék. Maguk a QLC NAND Flash lapkák alapjában véve 1600 MT/s sebességgel is képesek működni, de jelen esetben 525 MT/s szintre vannak korlátozva.
Az átlagos strapabíróság egy-egy ilyen NAN Flash lapka esetében 1500 írási/törlési ciklust jelent a NANDs FortisFlash szerint, míg a Mediagrade 900 írási/törlési ciklus elérésére utal. Amennyiben a QLC NAND Flash tárhelyből pSLC tárhelyet készítünk, ezek a strapabírósági értékek sorrendben 100 000 és 60 000 írási/törlési ciklusra javulnak, azaz óriási előrelépésre számíthatunk. Cserébe sajnos elveszítjük a tárhely negyedét, no de valamit valamiért.
Ez így leírva jól és egyszerűen hangzik, a megvalósítás viszont picit bonyolultabb. A pSLC mód eléréséhez szükség van az MPTools alkalmazásra, amit az USBdev.ru weboldalról lehet beszerezni. Ezzel a Silicon Motion SM2259XT2 SSD-hez hozzáférhetünk, de a NAND Flash lapkák típusának beállítására nagyon oda kell figyelni. A szoftver segítségével elérhetjük a pSLC módot, méghozzá úgy, hogy a szoftver SLC módba erőlteti a tárhelyet a konfigurációs fájl módosításával. Itt szintén nagyon körültekintően kell eljárni, figyelni kell a kis- és nagybetűk megfelelő használatára, majd a firmware módosítására is sor kerülhet, ahogy az a lenti videón részleteiben is látható.
Az SSD meghajtót bekapcsolva az 512 GB-os adattároló kapacitásból nagyjából negyedakkora áll már csak rendelkezésre, azaz 114-120 GB-nyi tárhelyet foghatunk munkára, viszont az SSD strapabírósága nagyjából 3000%-kal emelkedik, így 4000 TBW érték elérésére van mód. Noha az adattároló kapacitás jelentős része elvész, cserébe óriási mértékben emelkedik a strapabíróság és a teljesítmény is jobb lesz, így az átalakítás összességében megérte. Az efféle moddingot persze csak saját felelősségre érdemes kipróbálni, ugyanis egy balul elsült frissítést követően könnyen működésképtelenné válhat az SSD.
