A telefonok a világ működését, az emberek közötti kapcsolatteremtést alapjaiban változtatták meg, jelentésen felgyorsították az információközlést. A mobiltelefonok pedig ugyancsak komoly lökést adtak a fejlődésnek ezen a front, amit után az okostelefonok emeltek új szintre. Annak pedig már ötven éve, hogy az első mobilhívás lezajlott.
1973. április 3-án indították a világ első mobiltelefonos hívását kereskedelmi hálózaton keresztül.
Ez egy nagyon fontos pillanat volt a telekommunikáció fejlődésének rögös és hosszú útján, a sikert pedig a Motorola érte el, és ezt lényegében eléggé szokatlan módon tette meg. Egyesek szerint talán még túlzásba is esett. Dr. Martin Cooper, a Motorola kutatásokért felelős vezető mérnöke indította az első hívást mobiltelefonon keresztül, a fogadó fél pedig Dr. Joel S. Engel volt a Bell Labsnál, aki erre a hívásra aligha számított.
A történelem során a nagy technológiai fejlesztéseknél az „elsőségek” általában partnerek között zajlottak, de az első mobiltelefonos hívásnál más volt a helyzet. Martin Cooper szándékosan a Bellnél hasonló beosztást betöltő Joel S. Engelt hívta, aki akkor a legnagyobb riválisnak számított vállalati szinten. Innen pedig már kitalálható, hogy a cél igazából az volt, hogy a konkurencia orra alá dörgölje a mérnöki sikerét.
Egy prototípusról indították a hívást, ami nem meglepő, hiszen a sorozatgyártás csak azt követően indulhatott el, hogy a terméket sok tesztelésnek vetették alá. Coopernek nem volt könnyű dolga azért az első mobilhívásnál, amit szó szerint kell érteni. Nagyjából 2 kilogrammot nyomott a szerkezet, és átérni sem igazán lehetett, ami igazából a mai okostelefonokkal akár még egy közös vonásként is említhető.
A tesztelési céllal alkotott mobiltelefon 23 centiméter magas volt, 4,5 centiméter szelesre szabták, és 13 centiméter volt a vastagsága, szóval mai szemmel nézve nagyon érdekes volt a szerkezet alakja. Annyi akkumulátor volt benne, ami 30-35 percnyi beszélgetéshez biztosított elegendő tartalékot, szóval egészen hosszú beszélgetéseket meg lehetett vele oldani. A töltése azonban 10 órán keresztül zajlott, tehát ha egyszer lemerült, akkor után jó hosszú időre el lehetett felejteni a mobilitását.
A fejlesztésben kulcsfontosságú szerepe volt John F. Mitchellnek, aki Cooper főnöke volt a Motorola akkori hierarchiájában. Mitchell a hordozható kommunikációs termékek felelős vezetőjeként korán elkezdte a Motorolát abba az irányba tolni, hogy vezeték nélküli telefonálásra alkalmas készüléket hozzanak létre a mérnökök. A cél természetesen az volt, hogy minél kisebb méretű eszközt hozzanak létre, és nagyon sok időbe telt, mire kereskedelmi forgalomba kerül az első mobiltelefon.
A világon először 1983-ben kezdődött meg a mobiltelefon forgalmazása az Egyesült Államokban. A Motorola a kezdeti sikereket képes volt végig vinni, és mobillal is elsőként állt elő. A DynaTAC 8000X volt a Motorola akkori gyöngyszeme, bár a méreteit és a formáját tekintve is nagyon távol állt egy igazgyöngytől. 3500-4000 dollár körüli összeget kellett érte kifizetni, ami egészen brutális vételárnak tekinthető. Nagyon kevesen engedhették meg maguknak a terméket, de nem meglepő, hogy ilyen árat szabtak neki, mert a kifejlesztése nagyjából 100 millió dollárba került, és több mint 10 évig tartott.
Az alapokat tekintve a mobilhívások a mai napig nem különösebben változtak, persze a 1G hálózatok óta a hangminőség és a vezeték nélküli sávszélesség folyamatosan növekedett. Ma már a legtöbb mobil és szolgáltató lehetőséget nyújt a 4G LTE hálózatokon történő VoLTE beszélgetésekre, és az 5G-vel pedig szép lassan elterjedhet a VoNR, ami még alacsonyabb késleltetést, még folyékonyabb összeköttetést ígér még jobb hangminőség mellett.
