30 éves lett a Windows
A Microsoft 30 évvel ezelőtt, 1985. november 20-án mutatta be legelső Windowst, a Windows 1.0-t, amely akkoriban óriási mérföldkőnek számított. Az új operációs rendszer a DOS parancssoros, billentyűzettel irányítható felhasználói kezelőfelületét egy sokkal modernebb, grafikus alapú, billentyűzettel és egérrel egyaránt vezérelhető kezelőfelületre cserélte, ami mai szemmel nézve kicsit vicces dizájnnal rendelkezik, de akkoriban rengetegen örültek neki. 30 év múlva könnyen lehet, hogy a Windows 10 ma még modern felhasználói kezelőfelületét fogjuk alaposan megmosolyogni, ha a Windows 60. születésnapját ünnepeljük – amennyiben akkoriban még lesz Windows.
Jövő ide vagy oda, most a jelen és a múlt a fontos. Napjainkban a Windows piacvezető operációs rendszer, amit sokan imádnak, sokan utálnak, de az tény, hogy az operációs rendszerek piacán abszolút megkerülhetetlen szereplő. Az elmúlt 30 évben a Windows különböző kiadásai nagyon sok kellemes és jó néhány kellemetlen percet szereztek mindannyiunknak. Egyes kiadások nagyon jól sikerültek, míg voltak olyanok is, amelyeket maguk a Microsoft illetékesei is szívesen elfelejtenének – hát még a felhasználók. Mivel ma ünneplünk, emlékezzük a fontos pillanatokra és idézzük fel a Windows főbb mérföldköveit 1985. november 20-tól egészen napjainkig, a Windows 10-ig bezárólag. Ehhez a The Verge összeállítását vesszük alapul.
Ahogy fentebb már említettük, a Windows karrierje az 1.0-s kiadással kezdődött, amely napra pontosan 30 éve jelent meg. Ez a kiadás két floppy lemezen érkezett és 256 KB-nyi rendszermemóriát, valamint egy videokártyát igényelt a zökkenőmentes működéshez. Aki "power user" módjára egyszerre több alkalmazást szeretett volna futtatni, annak 512 KB-nyi rendszermemóriát és merevlemezt is be kellett vetnie. (Akkoriban egyébként az Apple már kínált grafikus felhasználói kezelőfelülettel rendelkező, egérrel vezérelhető operációs rendszert, ezen a téren a cég előnyben is volt a Microsofthoz képest, de ezt csak úgy zárójelben, érdekességképpen jegyeznénk meg.)
1987-ben megjelent a Windows 2.0, ami továbbra is 16-bites volt, VGA grafikával, viszont ez a kiadás is óriási jelentőséggel bírt, hisz ebben mutatkozott be a Word és az Excel első kiadása.
A Windows 3.0 érkezésére egészen 1990-ig kellett várni, de megérte, hisz a friss kiadás sokkal jobb felhasználói kezelőfelületet kapott, valamit a program- és fájlkezelő is megújult. A 3.1-es frissítéssel érkezett meg az aknakereső, aminek később hatalmas rajongótábora lett.
1993-ban érkezett az első Windows NT, ami nem a Windows 3 alapjait vitte tovább, teljesen különálló fejlesztés volt. 1994-ben köszönthettük a Windows NT második, 3.5-ös kiadását, ami az üzleti szegmenst vette célba fejlett fájlmegosztó szolgáltatásaival, illetve a korábbinál magasabb szintű biztonságával.
Egy évvel később debütált az ikonikus Windows 95, ami az egyik legjelentősebb Windows kiadás volt. Itt szakítottak az átlag felhasználóknak szánt rendszereknél a DOS-szal, és az új rendszer már 32 bites volt. Az első "nagy" Windowsban bukkant fel a Start menü is, ami nélkül ma már sokan nem tudnak létezni – lett is nagy felháborodás, mikor ezt a "fícsört" a Windows 8 piacra dobásával ideiglenesen elvették. A Windows 95 alkalmazások tekintetében egy teljesen új korszakot nyitott, valamint ezzel a kiadással mutatkozott be az Internet Explorer is, méghozzá egy frissítés keretén belül.
1996-ban vált elérhetővé a Windows NT 4.0, amelynek kétféle változata volt: az egyik a munkaállomásokat (Workstation), a másik a szervereket (Server) vette célba. A Windows NT felhasználói kezelőfelület tekintetében nagyon hasonlított a Windows 95-re, valamint számos Windows 95-ös alkalmazássak is felvértezték. Ez az operációs rendszer elsőként tartalmazta alapértelmezetten a DirectX-et, valamint teljesen új Windows Task Manager is helyet kapott a fedélzetén. A Windows NT 4.0 az utolsó olyan főbb Windows kiadás volt, ami az Alpha, a MIPS és a PowerPC architektúrát egyaránt támogatta, valamint a Windows NT család utolsó tagja is volt, hisz utána már a Windows 2000 következett. A Windows NT 4.0 stabilitása és "kezessége" miatt olyan népszerű volt a vállalatok körében, hogy a Microsoft törekvései ellenére még a Windows 2000 megjelenését követő években is sokáig használatban maradt.
Az 1998-ban bemutatott Windows 98 a Windows 95 sikerére alapozott, de rengeteg téren fejlődött – például sokkal jobb hardvertámogatást kapott és teljesítménye is jobb volt. A Windows 98 esetében komoly szerephez jutott az internet, amit remekül tükröz az alapértelmezett alkalmazások köre: ezek között az Outlook Express, a Microsoft Chat, a NetMeeting, a Frontpage Express és az Active Desktop egyaránt jelen volt. 1999-ben kijött a rendszer második változata (SE = Second Edition), ami még jobb hardvertámogatással rendelkezett, fejlődött multimédiás és netes fronton is.
2000-ben a Windows ME bemutatásával a Microsoft leginkább a multimédiára és az otthoni felhasználókra fókuszált, ám ez az operációs rendszer végül nem aratott túl nagy sikert, hiszen sok hibája volt és stabilitásáról sem zenghetünk ódákat (bár apró személyes megjegyzés, hogy anno az én félig döglött gépemen csak ez volt hajlandó hiba nélkül futni, miközben mindenki utálta - Svindler). A Windows Movie Maker ebben a kiadásban mutatkozott be, plusz a Windows Media Player és az Internet Explorer továbbfejlesztett változatai is jelen voltak a repertoárban.
Ugyanebben az évben érkezett meg a Windows 2000, ami az üzleti szerver- és kliens számítógépeket vette célba. A Windows NT alapú operációs rendszer a biztonságra fókuszált új fájlvédelmével, de DLL cache-t is kapott, sőt, bevezette a Plug and Play hardverkezelést is.
2001 folyamán érkezett meg az egyik leghosszabb életű változat, a Windows XP, ami remekül ötvözte a Microsoft otthoni felhasználókat és üzleti felhasználókat célzó törekvéseit (a 2000 alapjaira épült, tehát a klasszikus Windows vonalat itt kukázta a Microsoft). A Windows XP óriási siker lett, sokan imádták, hogy skinezhető, és csak nagyon sokára sikerült leszoktatni róla a felhasználókat – sokan még akkor is Windows XP-t használtak, amikor már a Windows 7 is kiforrott volt, pedig ekkor már biztonsága miatt is veszélyes volt XP-re támaszkodni. Mára már alaposan változott a helyzet, de még mindig nem kopott ki teljesen a Windows XP.
2007 a Windows Vista megjelenésének éve, amire aligha büszke a Microsoft, hisz ez az operációs rendszer a Windows ME-hez hasonló fogadtatást kapott. Noha a Vistával sok újdonság érkezett, mint például az Aero UI és a továbbfejlesztett biztonságtechnikai szolgáltatások, a hatéves fejlesztés végén mégsem lett átütő siker a szoftverből. A Vista UAC (User Account Control) szolgáltatása sok kritikát kapott, az operációs rendszer piaci részesedése pedig nem emelkedett igazán komoly magasságokba, hisz nem nyerte el a felhasználók rokonszenvét. Az XP maradt a trónon.
2009-ben kiköszörülte a Vistával ejtett csorbát a Microsoft, ugyanis előrukkolt a Windows 7-tel, ami rengeteg újítást hozott. Fejlődött a felhasználói kezelőfelület, kevésbé volt már idegesítő az UAC, plusz gyors is volt az új operációs rendszer, így nem csoda, hogy sokan még ma is imádják a Windows 7-et.
A Windows 8 2012-ben alaposan felkavarta az állóvizet, de megint nem úgy, ahogy azt a Microsoft illetékesei szerették volna. A Modern UI bevezetésével és a Start menü kivezetésével sokan nem értettek egyet: a csempés felület egérrel és billentyűzettel nehezen használható és logikátlan volt, valamint azt is sokan sérelmezték, hogy rendszerindításkor nem a szokásos Windows Asztal jelenik meg, hanem a Modern UI. Ezzel a felhasználói kezelőfelülettel a Microsoft már az érintőkijelzős konfigurációk térhódítására készült, ám a felhasználói nyomás hatására hamar új, használhatóbb operációs rendszerrel kellett előrukkolnia. Ez volt a Windows 8.1, ami már képes volt az asztalra bootolni és rengeteget fejlesztett az alap rendszeren.
A következő nagy lépést az idén július 29-én bemutatott Windows 10 hozta, ami sok újítással próbálta lehengerelni a Windows 8 miatt még mindig kissé morcos felhasználókat. A repertoár nagyon ütősre sikeredett, hiszen megjelent Cortana, a hangalapú parancsokkal is vezérelhető digitális személyi asszisztens, de az Internet Explorer utódja, a Microsoft Edge is ebben a kiadásban debütált. Ez a Windows nagy figyelmet fordít a táblák és a hibrid noteszgépek hatékony kiszolgálásra, de a klasszikus noteszgépeken és asztali számítógépeken is remekül használható. A Windows 10 újabb komoly mérföldkő, hiszen innentől kezdve a Microsoft szolgáltatásként tekint a Windowsra, így sűrűbben ad ki hozzá frissítéseket és új funkciók is sűrűbben érkeznek. A Windows 10 első nagy frissítőcsomagja a Fall Update volt, ami pont ebben a hónapban jelent meg.
Hogy ilyen mozgalmas múlt után mit hoz a jövő? Felhasználói szemszögből nézve reméljük, hogy az elkövetkező évek során sok hasznos újítást, valamint gyorsan és stabilan futó Windows kiadásokat üdvözölhetünk. Nem is szaporítjuk tovább a szót:
Boldog 30. születésnapot kívánunk, Windows! :)
