A Seagate egy igen komoly mérföldkőhöz ért március folyamán: a vállalat fennállásának 41 éve folyamán összesen nem kevesebb, mint 3 ZB (zetabájt) adattároló kapacitást értékesített merevlemezek formájában. Annak érdekében, hogy ezt a számot könnyebb legyen értelmezni, a három zetabájt lényegében három milliárd darab 1 TB-os merevlemeznek felel meg. A Seagate szerint ez az adattároló kapacitás elég ahhoz, hogy eltároljunk rajta 30 milliárd darab 4K-s filmet, 60 milliárd darab videójátékot, 7,5 billió darab MP3-as zeneszámot, vagy éppen 1,5 kvadrillió szelfit. Egy zetabájt (ZB) gyakorlatilag 1024 exabájt (EB), egy exabájt pedig 1024 petabájt (PB), míg egy petabájt 1024 terabájt (TB).
Meglepő adat, hogy az 1979-ben alapított Seagate esetében a 2 ZB szintet az alapítástól számítva nagyjából 39 év alatt sikerült elérni, míg a 3 ZB szinte már az elmúlt két év alatt összejött, ami remekül szemléltetni, mennyire sok adat tárolására van szükség manapság, hiszen rengeteg forrásból érkezik adat, amivel kell valamit kezdeni. A felhőszolgáltatások meglehetősen népszerűek mind az üzleti felhasználók, mind pedig a magánemberek körében. Ezzel együtt a nagy filmgyártó stúdiók is kezdik elindítani saját streaming szolgáltatásaikat, így nekik, illetve az őket kiszolgáló vállalkozásoknak is egyre több tárhelyre van szükségüké.
Ez persze még csak töredékét jelenti annak az adatmennyiségnek, ami manapság generálódik, gondoljunk csak az okos városokra, az okos gyárakra, az okos eszközökre, az önvezető autókra, valamint a különböző robotokra, szenzorokra, illetve egyéb adatgeneráló eszközökre, amelyek hamarosan sokkal több adatot szolgáltatnak majd, mint az egész emberiség egészen napjainkig bezárólag.
A merevlemezpiac persze alaposan átalakult az elmúlt évek folyamán. Anno a Seagate még 200-nál is több HDD gyártóval versengett, manapság pedig egyike annak a három nagy HDD gyártónak, amelyek kiszolgálják a globális igényeket. És a jövőben a fentebb említett dolgok miatt még nagyobb szükség lesz a nagy adattároló kapacitású meghajtókra, márpedig ezen a téren még mindig a merevlemezek a nyerők.
Noha a noteszgépek piacáról egyre inkább kezdenek kikopni a merevlemezek, mert a vékony és könnyű dizájnok miatt ezek már amúgy sem férnének el klasszikus 2,5 hüvelykes formátumban a notebookok házában, más területeken viszont egyre nagyobb igény mutatkozik a HDD-k iránt. A felhőszolgáltatások üzemeltetői nem ritkán több tízezer darab HDD-t használnak az ügyfelek kiszolgálásához, de az adatközpontok sem kispályások ebből a szempontból nézve, mert ott meg a minél nagyobb adattároló kapacitású merevlemezek alkalmazására törekszenek, hogy egységnyi területen a lehető legnagyobb adatsűrűséget lehessen elérni, így a helykihasználás is a lehető legjobb lesz.
Éppen ezért a Seagate és riválisai is azon dolgoznak, hogy még jobban növeljék a merevlemezek adatsűrűségét, ehhez azonban már különböző trükköket is be kell vetni, ugyanis a hagyományos PMR adattároló technológia lassan eléri korlátját. A vállalatok ennek megfelelően számos egyéb adatrögzítési eljárás fejlesztésén munkálkodnak, az egyik ilyen a HAMR (Heat-Assisted Magnetic Recording), amitől sokat várnak a Seagate illetékesei. A vállalatnál úgy látják, hogy az említett technológia segítségével 2025, illetve 2026 környékére akár 40-50 TB-ra lehet növelni a 3,5 hüvelykes formátumú merevlemezek adattároló kapacitását, míg 2030-ra akár a 100 TB-ot is sikerülhet elérni.
A hideg adatok tárolására, azaz archiválási célra persze jobb megoldások is vannak, például a szalagos meghajtók, amelyekből már akár 1 PB-os adattároló kapacitású példányok is elérhetőek. És ezzel egy időben természetesen a NAND Flash alapú adattárolók fejlesztői sem tétlenkednek, ők is folyamatosan dolgoznak az adatsűrűség növelésén, amelynek köszönhetően az 1 TB-nyi adattároló kapacitásra jutó költségek szépen csökkentek az elmúlt évek során.
