A lemeztektonika, vagyis a földkéreg lemezeinek mozgása alapvető szerepet játszott a Föld felszínének alakulásában. A kőzetlemezek mozgásai nyomán kontinensek álltak össze, majd szakadtak szét, hegységek és árkok formálódtak, és egyes feltevések szerint a folyamat nélkül az élet sem alakulhatott volna ki. A lemezmozgások nyomán ugyanis olyan kőzetek kerültek felszínre, amelyekben aztán a légkört stabilizáló, az élet kialakulását elősegítő reakciók indultak be.

Hogy pontosan mikor kezdődött a lemezek mozgása, arról komoly viták vannak a szakértők között. A kutatók különböző adatok alapján 1–4 milliárd évvel ezelőttre teszik a tektonika kezdeteit, ami igen tág határokat jelent. A többség ugyanakkor mostanáig nagyjából egyetértett abban, hogy a lemezmozgások kezdete nagy valószínűséggel körülbelül 2,8 milliárd évvel ezelőttre tehető. A legfrissebb geológiai bizonyítékok ugyanakkor ennél jóval korábbra, 3,2 milliárd évvel ezelőttre tolhatják ezt az időpontot.

Az új eredmények egy harvardi kutatócsoportnak köszönhetők, amelynek tagjai a legősibb ismert kéregdarabot vizsgálták. Az Ausztráliában található, úgynevezett Pilbara-kraton egy 420 kilométer hosszú kéregmaradvány, amelynek egyes résezi 3,5 milliárd évesek. Alec Brenner és kollégái 2017 folyamán 235 helyen vettek mintát a kéreg egyik bazaltos részéből. Ennek a területnek az az érdekessége, hogy mivel vulkáni eredetű kőzetekből áll, ezekben megőrződött a Föld mágneses mezőjének iránya abból az időszakból, amikor a bazalt megszilárdult.

A kutatók a laborban ezen mágneses jelek és a bazaltdarabok kora alapján rekonstruálták, hogy a kőzetek milyen mozgásokon esetek át. És ilyen módon sikerült megmutatniuk, hogy a 3,18–3,35 milliárd évvel ezelőtti időszakban a kőzetek évente 2,5 centimétert mozdultak el oldalirányba. Ez a sebesség pedig nagyon hasonló, mint ami a mai lemezmozgásokra jellemző.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a kérdéses időszakban már létezett a mai, globális lemeztektonika, szögezi le Stephan Sobolev, a Potsdami Egyetem kutatója, aki nem vett részt a vizsgálatban. A szakértő szerint az eredmények nagyon meggyőzőek ugyan, és valóban arról tanúskodnak, hogy 3,2 milliárd évvel ezelőtt már voltak valamiféle lemezmozgások, az azonban nem zárható ki, hogy ezek csak helyi szinten érvényesültek. Például elképzelhető, hogy vulkáni aktivitás vagy kozmikus becsapódások hatására mozgott a felszín, nem pedig a lemezek globális vándorlásának részeként.

Sobolev elmondása szerint ugyanakkor az esetleges regionális lemezmozgások esetén is nagyon érdekesek az eredmények, ugyanis korábban ezekre sem volt bizonyíték ennyire korai időszakból. Hogy a mozgások globális jellegét igazolni lehessen, ahhoz viszont a Föld más, hasonlóan ősi kéregrészein is el kellene végezni ugyanezeket a vizsgálatokat, hangsúlyozza a szakértő.