A PC piaci alaplapok között egyre több olyan példány jelenik meg, amelyek speciális, hátoldali csatlakozó-elrendezéssel próbálnak gondoskodni arról, hogy a processzor és a bővítőkártyák felőli részen minél kevesebb csatlakozó és így minél kevesebb kábel legyen jelen. Ez egyrészt segít a letisztultabb, igényesebb összkép kialakításában, másrészt azonban a rendszer szellőzését is segíti, hiszen akadálytalanabbul tud áramlani a friss levegő, kevésbé szorul be a meleg, ami az egyes hardverkomponensek teljesítményére és stabilitására is jótékony hatást gyakorolhat.
Az eddigi koncepciók során azt láthattuk, hogy apró lépésekben haladnak a kábelmentes PC felé vezető úton, és itt már komoly részeredmények is vannak, de igazából többnyire csak annyi történik, hogy a kábeleket az alaplaptálca mögé száműzik, ahol továbbra is eléggé nagy a felfordulás.
A BTF 3.0-s szabvány, ami DIY-APE saját fejlesztésének tekinthető, ezen a helyzeten tovább javít majd, ugyanis a tervek szerint bevezet egy speciális, 50 érintkezőből álló csatlakozót, ami akár 2145 W-nyi teljesítmény leadására is képes lesz. Ezzel egy időben tovább folytatja a kábelek elleni harcot, még áttekinthetőbbé teszi a rendszert, illetve még egy lépést tesz a kábelmentes PC-dizájn kialakítása felé vezető rögös úton.
DIY-APE víziója az, hogy valami olyasmi dizájnt alkosson, amit a Mac Pro inspirált: szeretné, ha csak a legszükségesebb kábelek maradnának és azok is a lehető legjobban elrejtve, a lehető legrövidebb kivitelben foglalnának helyet a rendszerben. Ezt több változtatás is segíti, amelyekre mindjárt kitérünk, de előbb érdemes tisztázni, mit is jelent az 50 érintkezővel ellátott csatlakozó bevezetése.
A BTF 3.0 szabvány várhatóan kompatibilis marad visszafelé a BTF 2.0 és a BTF 1.0 keretén belül bemutatott újításokkal, de megint tesz néhány lépést előre. Az 50 érintkezős kombinált tápcsatlakozó a processzor, az alaplap, illetve a videokártya tápellátásáról egyaránt gondoskodhat, valamint egyéb komponenseket is kiszolgálhat. A 2145 W-os büdzséből a processzor és a videokártya együttesen maximum 1680 W-ot hasíthat ki magának.
Az ATX 3.0-s és az ATX 3.1-es szabvánnyal együttműködő csatlakozón felül a BTF 3.0-s alaplapok egy speciális tápcsatlakozót vezetnek be a videokártya számára is, ami az ASUS által korábban bemutatott GC-HPWR tápcsatlakozó mintájára készül és maximum 1000 W-nyi teljesítményt kínálhat a videokártya számára.
Annak érdekében, hogy a rendszert ne csak a BTF 3.0 kompatibilis videokártyákkal lehessen majd használni, az alaplap mellé járhat egy speciális átalakító tápadapter, ami az említett csatlakozót átalakíthatja akár 12V-2x6 tápcsatlakozóvá is, ezzel bővítve a bevethető videokártyák köré. Az 50 érintkezőből álló tápcsatlakozó közvetlenül a tápegységhez illeszkedik majd, vagy olyan tápegységre is szükség lesz a rendszer használatához, ami támogatja az új szabványt.
Az előlapi portokat szintén átalakítják egy picit, ezek viszont nem képezik részét az 50-tűs csatlakozónak, pont azért, hogy a szélesebb körű kompatibilitás biztosított lehessen. A BTF 3.0 szabvány keretén belül az RGB világításokat kiszolgáló rendszer is módosul, külön vezérlőhub kerül a házba, amihez előre telepített vezetékek is kapcsolódnak, ezzel is csökkentve a kábeldzsungelt és növelve a letisztultság mértékét.
Esetenként USB-C portot is bevethetnek egyes területeken, így gyorsan és könnyedén lehet például ventilátorokat cserélni, már amennyiben azok támogatják a BTF 3.0-s szabványt – ez jó ideig nem lesz triviális tulajdonság. Az új rendszereknél a kompakt folyadékhűtő szettek esetében is megkövetelik majd, hogy rövidebb csöveket alkalmazzanak, ugyancsak a letisztultabb, igényesebb dizájn megvalósítása érdekében.
A munka még zajlik, de az első prototípus rendszer már elkészült, hála a Colorful és a Sego közreműködésének. Az összkép kifejezetten letisztult és tényleg minimálisra csökkenti a kábelek használatát, azok a kábelek pedig, amelyekre feltétlenül szükség van, szépen elvezetve foglalnak helyet a rendszerben. Az új szabvány véglegesítéséig még néhány területen tisztázni kell az elvárásokat és ki kell alakítani a megfelelő műszaki megoldásokat, de a jelek szerint jó az irány.
Pozitívum, hogy a visszamenőleges kompatibilitásra és az olyan hardverek támogatására is gondolnak, amelyek nem képezik a BTF ökoszisztéma részét. Az persze egyelőre még kérdéses, a speciális hardverek mennyivel lesznek drágábbak normál társaiknál, és az is, mennyien lesznek hajlandóak kifizetni a különbözetet egy efféle konfigurációért.
