A speciális NAND Flash alapú adattároló rendszereket fejlesztő Pure Storage műszaki igazgatója egy igen meglepő kijelentést tett a minap a Blocks & Files munkatársainak adott interjúja során, amelyben kifejtette, hogy a vállalat DFM (Firect Flash Module) rendszerű adattárolói 2026-ig igen komoly kapacitás-növekedés hatására elérhetik a 300 TB-os szintet is. Ez több szempontból is érdeke, ugyanis a vállalat jelenleg 24 TB-os és 48 TB-os meghajtókat kínál, azaz a nagyobbikhoz képest nagyjából hatszorosára növekszik majd az adattároló kapacitás 3 év múlva.
Ezek, vagyis a DFM meghajtók a vállalat saját fejlesztésű megoldásai, amelyek a FlashArray és a FlashBlade adattároló rendszerekbe illeszkednek. A hosszúkás formátumban készülő kártyák a „ruler” formátumú SSD kártyákra hasonlítanak, igazából ugyanúgy szabványos U.2 NVMe csatolófelületet használnak, ám kifejezetten speciális adattároló rendszerekbe illeszkednek, hála a saját fejlesztésű háznak, formátumnak és adattároló rendszernek. Alapok terén minden egyes modul üzleti szintű SSD vezérlőt használ, amelynek fedélzetén teljes mértékben egyedi firmware teljesít szolgálatot a minél jobb teljesítmény elérése érdekében. A vezérlőhöz jelenleg 3D TLC vagy 3D QLC típusú NAND Flash lapkák kapcsolódhatnak, ezek sorrendben cellánként három vagy négy bitnyi adat tárolására képesek.
Hogyan fogják elérni a 300 TB-os célt, ami jelenleg egy kissé hihetetlen vállalásnak tűnik? Igazából a legegyszerűbb mód az, hogy egyre fejlettebb 3D NAND Flash lapkákat használnak, amelyek egyre több cellaréteggel rendelkeznek, ennek megfelelően az adattároló kapacitásuk is emelkedik. Jelenleg a 3D NAND Flash memóriachipek gyártóitól 112 és 160 közötti cellaréteggel rendelkező NAND Flash lapkákat kapnak. Az idei tervek alapján a NAND Flash gyártók megkezdik a 200 körüli cellaréteget tartalmazó 3D NAND Flash chipek tömegtermelésének felfuttatását, majd 2025 környékén már elérhetik a 300 cellaréteget, 2027 magasságában pedig 400 cellaréteg magasságában tarthatnak a fejlesztések. A jelenlegi tervek alapján a Pure Storage szakembereinek nem lesz elég csak a cellaréteg-növekedés az említett célok eléréséhez, más módszerekhez is nyúlniuk kell.
Ezek közé tartozik az a lehetőség, hogy egyetlen chipben több 3D NAND lapka foglalhat majd helyet, ám ehhez az SSD vezérlő részéről is szükség van a megfelelő támogatásra. A másik módszer, hogy megnövelik a DFM kazetták méretét, illetve a 3D QLC helyett bevezetik a 3D PLC NAND Flash chipek alkalmazását, amelyek cellánként már 5 bit adat tárolására képesek, ennek köszönhetően nagyobb adatsűrűséggel rendelkeznek. A 300 TB-os szint eléréséhez a felsorolt megoldások mindegyikére szükség lehet.
Amennyiben a fejlesztők sikerrel járnak, az komoly fegyvertény lehet, ugyanis a Pure Storage adattároló rendszerei felülmúlhatják a HAMR alapú merevlemezeket alkalmazó adatközpontokat, már ami az adatsűrűséget illeti. 2026-ra kiderül, hogy a kijelentés túlzottan optimista volt-e.
