A legrégibb és legnépszerűbb kriptovaluta, a bitcoin, amelyet 2021-ben is nagy figyelem övezett. Többször került címlapra világszerte, hol a jövőjéről szóló jóslatokkal, hol pedig a hatalmas elektromos energiaigényéről és volatilitásáról szóló elemzésekkel. Akárhogy is, 2021 több szempontból is jelentős volt a bitcoin számára: megdöntötte korábbi rekordját, és nagyjából 545 milliárd dollárral növelte piaci kapitalizációját. De nemcsak a bitcoin, az egyéb kriptovaluták is új piaci árfolyam csúcsot értek el - a teljes kriptopiaci kapitalizáció elérte a 3 billió dolláros rekordot, miután januárban elérte az 1 billió dollárt, májusban pedig meghaladta a 2 billiót.
Összefoglalónkból kiderül, melyek voltak azok a legfontosabb események, melyek a kriptovalutákat 2021-ben a figyelem középpontjába helyezték.
Elon Musk 1.5 milliárd dollárt fektetett bitcoinba és összevissza beszélt a Twitteren
A 2021-es év azzal kezdődött, hogy Elon Musk, a Tesla és a SpaceX alapítója bejelentette, hogy a vállalat 1,5 milliárd dollárt fektetett bitcoinba, ami az eddigi legnagyobb összegű befektetés volt egy nagyvállalat részéről. Nem sokkal a Tesla bejelentése után a bitcoin árfolyama minden idők legmagasabb szintjére szökött, először átlépve a 44 000 dolláros határt.
Ami ezután történt hívhatnánk akár “Elon-hatásnak” is, hiszen egyetlen tweet-je a dogecoin-ról akár 50%-os árfolyam repülést is okozott. Gyakran hiábavaló mérni, hogy pontosan milyen hatással van egy-egy esemény a piacra, de a dogecoin emelkedése és Musk dicsérete közötti összefüggés tagadhatatlan. Egy ideig úgy tűnt, hogy a bitcoin árfolyama a világ leggazdagabb emberének véleményétől függ. Musk tweet-je, miszerint a Tesla elfogadja a doge-t hivatalos fizetési módként, 43%-os szárnyalásra késztette a mémérmét.
Ezt követően a Tesla a tavasz folyamán fontos szerepet játszott az árfolyamok alakulásában. A BTC vásárlásának nyilvánosságra hozatala, annak fizetési módként való elfogadása, végül a BTC állomány egy részének eladása majd a fizetési mód visszavonása, mind jelentős hatással voltak a piacra, felerősítve a kriptovaluták amúgy is jelentős volatilitását.
Az év folyamán azonban Musk-nak az árakra gyakorolt hatása csökkent. Vajon a piac erősödött, vagy a résztvevőknek lett elege abból, hogy halljanak róla? Vajon a milliárdos vált nevetségessé, vagy a piac racionálisabbá? A BTC képes volt ellenállni egy három hónapos medvepiacnak a nyáron, és ősszel Musk folyamatos segítsége nélkül is visszavette az áprilisi csúcsokat. A doge kiesett a pixisből, és a “dogefater" legutóbbi dogecoin-témájú tweet-jei már nehezen tudták izgalomba hozni a piacot.
A globális nagyvállalatok sorra jelentették be, hogy bitcoint vásárolnak
Miután a Tesla bejelentette, hogy 1,5 milliárd dollárt fektet bitcoinba, olyan cégóriások mint a Mastercard és az amerikai székhelyű Bank of New York Mellon szintén bejelentették, hogy szándékukban áll a digitális eszközök bevonása céges pénzügyeikbe. A Nasdaq-on jegyzett Marathon Patent Group nagy durranással kezdte az évet: januárban 150 millió dollár értékben vásárolt bitcoint a vállalat kincstári tartalékának részeként. Az év folyamán a Twitter és a Square is bitcoin vásárlásba fogott, emellett a WeWork, a Substack és a biztosítási óriás, az AXA is elfogadja az idei évtől a bitcoinban történő fizetéseket.
Kína teljes szigorral lépett fel
2021 szokatlan évnek bizonyult a bitcoin bányászat számára. A kínai központi bank szeptemberben azt mondta, hogy minden kriptopénzzel kapcsolatos tranzakció illegális, és be kell tiltani, ezzel az eddigi legerősebb jelzést küldve arról, hogy - eltökélten - lenyomja az iparágat. Májusban a kínai központi kormányzat közzétett egy állásfoglalást, amely megemlítette a bitcoin kereskedelem és a bányászat visszaszorítását. Júniusban pedig el is rendelték több ipari méretű bányász farm áramellátásának leállítását.
A kínai hatóságok úgy vélik, hogy a kriptovaluták megzavarják a gazdasági rendet, és elősegítik az illegális vagyon átutalásokat és a pénzmosást. A hatóságok emellett a bányászokat okolják a halálos szénbányászati balesetekhez vezető energiapazarlásért, és potenciális veszélyt jelentenek az ország szén-dioxid kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseire. Kína célja ugyanis, hogy 2060-ra szén-dioxid semlegessé váljon.
Mindemellett véletlen egybeesésnek is gondolhatnánk, hogy Kína a saját központi bankja által kibocsátott digitális jüan bevezetését tervezi és teszteli, így konkurálva az egyéb digitális valutákkal a piacon. A bitcoin-bányászathoz nagy teljesítményű számítógépekre van szükség, amelyek egymással versenyezve bonyolult matematikai algoritmusokat oldanak meg, egy olyan folyamatban, amely intenzíven használja a villamos energiát. Érdekes módon a bányászati berendezések ára is zuhant, miután Kína tilalmat vezetett be - egy kriptobányász gépet, amelyet áprilisban és májusban 4000 jüan (620 dollár) körül adtak el, most már 700-800 jüanért is meg lehetett vásárolni.
A kínai szigorítás a bitcoin ökoszisztémát és a bányászokat is érintette. Az olcsó energia, az alacsony rezsiköltségek és a nagy gyártók közelsége miatt a bitcoin bányászat a kínai befektetők által dominált tevékenység volt, több mint 75 százalékát a kínai bányászok tették ki. Az ország áprilisban a világ összes bitcoin bányászatának 75 százalékát irányító országból 2021 júliusától egyáltalán nem járult hozzá az iparághoz. Októberben az Egyesült Államok hivatalosan is a bitcoin bányászat legnagyobb központjává vált. A kínai szigorítás infrastrukturális boomhoz vezetett Észak-Amerikában, Oroszországban, Közép-Ázsiában és Európában.
A szabályozás is eléri lassan a bitcoint
A szabályozó hatóságok világszerte nagyon aktívak voltak 2021-ben és egyre nagyobb alapossággal vizsgálták a kripto üzletágat. Olyan országok, mint Kína, Egyiptom, Irak vagy Algéria betiltották a bitcoint. India azon törvény elfogadásán fáradozik, amely betiltana minden magánhasználatú kriptovalutát ugyanakkor előmozdítaná a blokklánc technológia további elterjedését. 2021-ben Magyarországon is mozgolódás kezdődött a témában, egyelőre csak az adózás területén, a Pénzügyminisztérium tavaszi adócsomagjában 2022-től leegyszerűsödik a kripto eszközök utáni adózás.
Kanada 2021 februárjában elsőként hagyta jóvá a bitcoint tőzsdén kereskedett befektetési alapként (ETF). Az Egyesült Államokban több bank is elkezdte elfogadni a bitcoin-t. Egyes amerikai bankok ügyfelei számára már lehetséges bitcoint vásárolni, tartani és eladni meglévő számláikon keresztül.
El Salvador törvényes fizetőeszköznek ismeri el a bitcoint
El Salvador, a kis közép-amerikai tengerparti ország a világon elsőként tette legálissá a bitcoint. Az el salvadori parlament a nyolcvannégyből hatvankét fős többséggel hagyta jóvá a lépést. Nayub Bukele miniszterelnök szerint a bitcoin segíteni fogja a pénzügyi integráció növelését az országban, ahol a lakosság 70 százalékának nincs bankszámlája, és az informális gazdaságra támaszkodik. Szeptember 7-én El Salvador elindította a Chivo pénztárcát, ugyanazon a napon, amikor a törvény hatályba lépett. Az elmúlt néhány hónapban az ország nagy bankjai és kereskedői növelték az elfogadási és hitelezési funkciókat a Chivo pénztárca segítségével.
Ezen kívül El Salvador most azt tervezi, hogy egy egész várost épít a legnagyobb kriptopénzre, a bitcoinra. Egy kör alakú (érméhez hasonló) tér lesz a város központjában, ahol egy hatalmas bitcoin szimbólum is helyet kap. A város a Conchagua vulkán közelében épül majd, hogy kihasználják az ország geotermikus energiáját. Érdemes megjegyezni, hogy El Salvadorban már működik egy kísérleti bitcoin bányászati vállalkozás egy másik geotermikus erőműben a Tecapa vulkán mellett. Bukele bejelentett, hogy a bitcoin város lakóinak nem kell majd adót fizetniük. A várost a külföldi befektetések vonzására építenék.
A kriptopénzek híveinek mantrája, miszerint a bitcoin a digitális arany, kisebb meghasonulást okozott a világ legnagyobb nemesfém tulajdonosai között. Indiában, ahol a háztartások több mint 25 000 tonna aranyat birtokolnak. A kripto befektetések a mintegy 200 millió dollárról közel 40 milliárd dollárra nőttek 2021-ben.
A nemek aránya
Egy friss felmérés szerint a férfiak kétszer nagyobb valószínűséggel fektetnek kriptopénzbe, mint a nők. Konkrétan a kutatás szerint a férfi válaszadók 16%-a fektetett kriptóba, míg nők mindössze 7%-a. Az adatokból az is kiderül, hogy a nemek közötti különbség a kriptopénzek terén meghaladja a tőzsdén kereskedett alapokba, egyedi részvényekbe, befektetési alapokba, ingatlanokba és kötvényekbe fektetőknél tapasztalható különbséget. Mivel a világ népességének fele nő, a kriptovaluták tömeges elfogadásához a nők körében nagyobb részvételre van szükség.
NFT-k minden mennyiségben
Bár az NFT (non-fungible/nem helyettesíthető token) már 2014 óta léteznek, 2021 volt az év, amikor betört a mainstream-be, felforgatva - nemcsak - a művészeti világot. Az elmúlt 12 hónap során az NFT-szcéna gyorsan fejlődött.
Amikor Mike Winkelmann, alias Beeple, eladta az Everydays: The First 5,000 Days című NFT-jét 69 millió dollárért a Christie's-nél, minden megváltozott. A csillagászati ár a világ harmadik legjobban kereső élő művészévé tette őt. Bár az NFT-k már korábban is szédületes árakat generáltak a digitális piactereken, ez volt az első alkalom, hogy egy tekintélyes aukciósház NFT-t kínált. A blokklánc technológiának köszönhetően Beeple továbbra is pénzt fog keresni minden alkalommal, amikor a művei gazdát cserélnek. Az egyes eladások után az ár 10 százalékát kapja.
Sőt mi több- és ez nem vicc - a Collins Dictionary 2021-ben az “Év szavának” választotta az NFT-t. “Hogy az NFT-nek lesz-e tartós hatása, azt még nem tudjuk, de hirtelen megjelenése a világ minden táján folyó beszélgetésekben egyértelműen az év szavává teszi" - írja a szótár. A “kripto” szó szintén az idei döntősök között volt.