A Blu-ray szabvány 20 esztendővel ezelőtt, a CES 2006 idején robbant be az optikai adathordozók szegmensébe, ahol még ma is jelen van, igaz, népszerűsége erősen csökken, de bizonyos térségekben még mindig van igény a Blu-ray optikai meghajtókra és a Blu-ray lemezekre, valamint a gyűjtők is előszeretettel vásárolják meg a különböző tartalmak Blu-ray kiadásait. A Blu-ray szabvány a napokban lesz 20 éves, és noha már túl van fénykorán, még mindig sokan számítanak rá.
A kifejezetten nagy népszerűségnek örvendő DVD formátumhoz képest anno elég nagy előrelépést hozott a Blu-ray, ugyanis a klasszikus, egyoldalas DVD lemezek 4,7 GB-os adattároló kapacitása helyett rögtön 25 GB-nyi tárhelyet kínált, kétoldalas kivitelben viszont már 50 GB-os korongok is elérhetővé váltak. Ezzel egy időben a videók képminősége is javulhatott, ugyanis a több tárhely magasabb bitrátájú, így részletgazdagabb tartalom elszállásolását tette lehetővé, valamint bevezették az AVC kodek használatát is, ami segített a tartalmak tömörítésében, ezáltal a bitráták is kezelhetőek maradtak, miközben a képminőség nem igazán szenvedett csorbát.
Nagy előny volt továbbá, hogy többcsatornás, térhangzást is kínáló audió tartalom is helyet kaphatott a fedélzeten, akár tömörítetlen (lossless) formátumban is. A nagyobb adattároló kapacitáshoz magasabb alap adatátviteli sávszélesség is társult: míg a DVD-nél ez az érték 11 Mbps volt, addig a Blu-ray lemezeknél 36 Mbps-ra nőtt az érték. Később egyébként a Blu-ray XL lemezek is megjelentek, amelyek immár 100 GB-nyi és 128 GB-nyi adattároló kapacitással büszkélkedtek.
A nagyobb adattároló kapacitás elérésében fontos szerepe volt a 405 nm-es hullámhosszú kék lézernek, amihez az alacsonyabb hullámhossznak köszönhetően magasabb numerikus apertúrát lehetett bevetni, amihez új, fejlettebb anyagok is társultak, ezért egy négyzetmilliméternyi területre több adatot lehetett rögzíteni: a keskenyebb sávokhoz kisebb adattároló "gödrök" is társulnak, amelyek mindössze 0,32 mikrométeresek, szemben a DVD-nél alkalmazott 0,74 mikrométerrel.
A több bit eltárolásához szorosabban egymáshoz illesztett adatsávokra volt szükség, valamint vékonyabb, de keményebb védőréteget is kialakítottak, ami segített abban, hogy a lemez ellenállóbb legyen a karcokkal szemben. Míg a DVD esetében az adatréteget két darab, egyenként 0,6 milliméteres vastagságú polikarbonát korong közé helyezték, addig a Blu-ray esetében ez a lemez felülete alatt mindössze 0,1 milliméterrel foglal helyet, egy 1,1 milliméter vastag hordozórétegen ülve, azaz közelebb van az író/olvasó fejhez, ami előnyökkel jár, viszont erősített felületet igényel az ellenállóság biztosítása érdekében.
A Blu-ray éra hajnalán volt egy jelentős kihívó a HD DVD formájában, ami a DVD „továbbfejlesztésének” minősült: egyoldalas kivitelben 15 GB-nyi adatot tudott tárolni, míg kétoldalas verzióban 30 GB-nyi tárhely elérésére nyílt mód. A HD DVD szabvány végül nem vált sikeressé, így a Toshiba végül kihátrált mögüle, a Blu-ray csillaga ezzel egy időben egyre magasabbra emelkedett. A Blu-ray mögé végül beálltak a nagy filmstúdiók, illetve maga a Sony is határozottan tolta a formátum szekerét. A Blu-tay a konzolpiacon megkerülhetetlenné vált, de előny volt az is, hogy fejlett másolásvédelmi funkciókat kínált, valamint a piacvezető adattároló kapacitás is felé billentette a mérleg nyelvét.
A szabvány idővel tovább fejlődött, az 1080p-s támogatás mellé megérkezett a 4K-s támogatás is, amihez HEVC, azaz H.265-ös kódolás tartozott, illetve sok egyéb mellett a HDR támogatás is elérhetővé vált, azaz az elmúlt évtized folyamán még mindig fontos szempont maradt a Blu-ray fejlesztése, nem engedték el a formátum kezét.
Ahogy viszont változni kezdtek a tartalomfogyasztási szokások, azaz egyre inkább tered hódítottak maguknak a streaming szolgáltatások, a Blu-ray népszerűsége is csökkenni kezdett. A PC-k egyre inkább elkezdték elhagyni az optikai meghajtókat, és ez a trend a játékkonzolok piacára is beszivárgott, ami tovább csökkentette a Blu-ray népszerűségét. A helyzet fokozatosan romlott, egyes gyártók bejelentették a Blu-ray lejátszók és a Blu-ray korongok gyártásának befejezését, de bizonyos régiókban továbbra is számítanak a Blu-ray formátumra, különösen igaz ez Japánra, ahol a Windows 10 normál terméktámogatásának megszűnését követően tömegesen kezdték keresni a Blu-ray meghajtókat mindazok a felhasználók, akik új PC-t építenek a Windows 11 miatt.
A Blu-ray tehát még egy ideig velünk marad, az viszont egyelőre kérdéses, érkezik-e méltó utódja a későbbiekben, ami hasonlóan nagy népszerűségre tehet szert.
