Az emlékező ötvözeteket egy ideje már alkalmazzák az említett területeken, többek közt ilyen anyagokból készül az érszűkületek kitágítására szolgáló stentek egy része is, így a fémhálóból készült csövet nagyon picire össze lehet csomagolni, és ebben a formában bejuttatni a szervezetbe, ahol aztán az ér megfelelő részére helyezve kirúgja magát eredeti alakjára. Az ilyen anyagok azonban mindeddig nem tudtak megfelelni a legmagasabb elvárásoknak, mivel ha rendszeres deformációnak vannak kitéve, idővel elfáradnak, és használhatatlanná válnak.
A Manfred Wuttig vezette kutatócsoport új ötvözete viszont megváltoztatja mindezt. A német és amerikai kutatók új ötvözete különleges kristályszerkezetének köszönheti strapabírását: az atomok úgy vannak elhelyezve egymás mellett, hogy két különböző stabil rácsszerkezetbe képesek rendeződni. A két szerkezet közti váltást hőhatással lehet elősegíteni, ha pedig valamilyen más formára hajlítódik a fém, az elengedést követően azonnal visszaugrik arra a formára, amelyet előzőleg felvett, vagyis a stabil szerkezetek valamelyikébe.A dolog érdekessége, hogy az ötvözet legyártása után kiderült, hogy annak szerkezetében apró szennyeződések, titán és réz keverékéből álló csomók vannak, ezek azonban mindkét stabil szerkezettel tökéletesen kompatibilisek, így nemhogy nem zavarják az átalakulást, hanem biztosítják, hogy az a fémdarab teljes felületén megtörténjen.
Az ötvözetből legyártott 1 négyzetcentiméteres, 1 milliméter vastag lapocskákat mind hőhatással, mind mechanikai hatással kiváltott alakváltásra tesztelték, mindkét esetben 10 milliószor futtatva végig a ciklust. Az anyag a tesztek végén nem mutatta nyomát semmiféle károsodásnak, vagyis valóban alkalmas lehet arra, hogy olyan rendszerekben használják, ahol rendszeres deformációnak van kitéve, és így sem fog gyakori cserét igényelni.