Az elmúlt időszakban a pixelsűrűség folyamatos növekedése az okostelefonoknál már nem téma, a gyártók lehorgonyoztak az évekkel korábban elért szinten, mert belátták, hogy értelmetlen a felbontás tovább növelése. Viszont ettől függetlenül még fejlesztik a cégek a nagyobb pixelsűrűségű paneleket, mert vannak olyan területek, ahol bőven van hova előre lépni. A mostani 10 ezer PPI-s egységnek is látszik már, hogy mi lesz a feladata.
Az okostelefonok napjainkban 3-400 PPI körüli pixelsűrűséget nyújtanak, persze volt már olyan mobil, ami elérte a 800 PPI-s szintet is, viszont még ez is borzasztóan távol áll attól a szinttől, amit most a Samsung elért, de ez az információ segít egy kicsit kontextusba helyezni a dolgot. Az 1000 PPI-s határt már korábban sikerült átlépni a fejlesztőknek különleges célra tervezett képernyőknél, most viszont a Samsung már a 10 000 PPI-s szintet is megugrotta, és a cél a VR felhasználás lehet.
A dél-koreai vállalat szakemberei a Stanford Egyetem munkatársaival közösen hívták életre azt a kijelzőt, aminél egyetlen colra tízezer képpont esik. Ilyen magas pixelsűrűséget eddig még senkinek nem sikerült elérnie semmilyen körülmények között. A megoldás alapját Mark Brongersma rakta le, aki az egyetem anyagtudományi professzora, és eredetileg ultra vékony napelem panelekhez szánta azt a fejlesztést, ami most az OLED-ek esetén is kamatoztatva lett.
Az új technológiánál az OLED ki van egészítve új komponensekkel. Van egy film, ami fehér fényt bocsájt ki reflektív rétegek között, ezek ezüst és más anyag hozzáadásával készülnek, és nanoméretű hullámokban terelik a fényt. Ez az optikai metafelület megváltoztatja a fényvisszaverő tulajdonságokat, és lehetővé teszi bizonyos színek számára, hogy keresztül rezonáljanak egyes pixeleken. Itt nem a szimpla RGB vagy más alpixel elrendezésű OLED panelek felépítésében kell már gondolkodni. Viszont kijelenthető, hogy a módosításoktól függetlenül nem kell a fényerőben vagy a betekintési szögekben lejjebb adni.
Az új technológia elvileg igazából bárhol felhasználható lesz a felbontás hatékony növelésére, még a televíziók esetében is. De eléggé kézenfekvő, hogy miért a virtuális valóság az, ahol ez elsődlegesen a figyelem középpontjába kerülhet. Ezzel teljesen kiküszöbölhető az SDE (Screen Door Effect) jelenség, a szomszédos pixelek között megjelenő hézag, ez pedig jelentősen növelheti az élményt. Az egyelőre más kérdés, hogy a brutálisan megnövelt felbontást milyen hardver tudja majd mozgásba lendíteni, de talán erre is lesz valamilyen trükkös megoldása a szakembereknek.
Egyébként a kiemelkedő pixelsűrűségű kijelzők nemcsak a VR szemüvegeknél jöhetnek igazán jól, hanem például a modern fényképezőgépekben is. A nagy népszerűségnek örvendő teljesen digitális MILC gépeknél az integrált keresőben megjelenő látványért is egy külön kijelző felel, aminek nagyon aprónak kell lennie, miközben elképesztően részletes, éppen ezért elvárás a nagy felbontás.
Több ágazat is van, ami felismerheti a potenciált a Samsung és a Stanford közös munkájának gyümölcsében. És ezáltal a dél-koreaiak felkelthetik számos vállalat érdeklődését. Viszont azért még vannak nyitott kérdések. Nem lehet tudni, hogy ez a technológia milyen előállítási költségekkel jár, ami jelentősen meghatározhatja majd azt, hogy mennyire lesz kapós. És egyáltalán az sem ismeretes, hogy az előállítása mennyire egyszerűen kivitelezhető. Megjelenésről most még egyáltalán nem beszélhetünk.