Oldal I.

 Egy hónapja napvilágot látott a GTA legismertebb és talán mind közül a legjobb klónjának, a Saints Rownak a folytatása. Bárcsak azt mondhatnám, hogy akik az elképesztő gépigény miatt lecsúsztak a GTA IV-ről, azoknak legalább itt van egy helyettesítő termék, de sajnos ez alá is egy monstrum szükségeltetik és mindemellett messze le is marad az Open-World játékok királya mögött.

A történet, csakúgy mint az első részben, Stilwater városába, egy hip-hop gengszter alvilágba kalauzol el minket, ahol az utcán háború dúl a területekért, mindennapiak a garázdaságok, autólopások  és senki sem lehet biztonságban. A rendőrség persze tehetetlen mindezek ellen. A mi feladatunk az, hogy az évek alatt hatalmát vesztett 3rd Saint Street bandát főhősünk vezényletével újra az élvonalba emeljük.

A játék amolyan bemelegítéssel kezdődik. Először el kell készítenünk a karakterünket, melynek kinézetét a legapróbb részletességig testre szabhatjuk. Miután ezzel megvagyunk, egy börtönkórházból kell megszökni, amihez segítségünk is akad egy Carlos nevű fickó személyében, aki a kijutás után még a banda újjászervezésében is segít. Innentől indul az igazi játék, melynek menete teljes egészében megegyezik a GTA-ban megszokottal, ezért erre nem térek ki bővebben. Szabadon mozoghatunk a városban, ami talán túlságosan is nagyra sikerült és rengeteg oldalát ismerhetjük meg kalandjaink során. A fellelhető mellékküldetések számukban és fajtájukban talán még maguk mögé is kényszerítik a GTA-t. Elmehetünk sztriptíz bárba, részt vehetünk underground boxmeccseken, autóversenyeken, pusztíthatjuk a várost, graffityket fújhatunk át (hogy is hiányozhatna ez), autókat gyűjthetünk, vállalhatunk bérgyilkos melót, és hogy valami extrémet is említsek, egy szippantós kocsival körözve a városban a tartalmával teríthetünk be mindent.

Ezeknek a mellékküldetéseknek a teljesítése hatással van a fő szálra is, mivel egy sikeres szint után respect (tisztelet) pontokat kapunk, melyek emelkedésével további fő küldetések nyílnak meg. A mellékküldetések mellett akadnak mini játékok is. Ha például meguntuk a gengszterkedést, akkor az otthoni számítógépen hentelhetjük a zombikat. Gyalogosan is számos lehetőség áll rendelkezésünkre az utcán, és ha éppen nincs lőfegyverünk, az sem egy katasztrófa, mert a városban minden mozdíthatót használhatunk fegyverként. Verekedhetünk betontéglával, közlekedési táblával, szemeteszsákkal, a kisebb tárgyak pedig a távoli célpontok ellen is bevethetőek.

Oldal II.

Egy nagyon hasznos és látványos újítás is bekerült a játékba, mégpedig a túszejtés. Az utcán sétálva bárkit meg lehet ragadni és innentől használhatjuk élő pajzsként. Elcipelhetjük magunkkal akárhová, kilökhetjük a kocsik elé, vagy használhatjuk őket pusztító fegyverként is, ahogy ez az egyik küldetésből kiderült, melyben élő emberek elhajításával kellett lerombolni a hajléktalanok kalyibáit. Az élő pajzs egyébként felettébb hasznos, ha a rendőrök el akarnak kapni minket, ilyenkor ugyanis lanyhul az agresszív viselkedésük és inkább szép szóval próbálnak jobb belátásra bírni. Ez mondjuk egész jó ötlet, csak a megvalósítása nem sikerült túl jól, mert előbb-utóbb csak lelövik a túszt.

Ezzel szemben a járókelők interaktivitása maximálisan jól sikerült. Ha molesztálni kezdjük őket, némelyik elfut, van, aki nekünk támad puszta kézzel, de nem ritka, hogy egy gázspray vagy egy sokkoló is előkerül, melynek hatását rögtön érezhetjük is magunkon. Sőt, ilyen esetekben sok szenzációra éhes járókelő gyűlik körénk és fényképezget a mobiljával. Különös viselkedésünk a média figyelmét is felkeltheti, ilyenkor egy operatőr is megjelenik, anyagot készítve az esti hírekhez.

Maga a városkép érdekes. Az előző rész grafikus motorját teljes mértékben újraírták és ez meg is látszik, mind jó, mind rossz értelemben. A grafika határozottan jobb lett, de valahogy mégis olyan rideg, nyomasztó az egész város. Valahogy sosem tudtam megszokni a környezetet és nem volt bennem az a késztetés, mint ami a GTA összes epizódjánál, hogy be akarjam járni az egész területet, felfedezve mindent. Főleg éjszaka tűnik nagyon egyhangúnak.

A játék legrosszabb része egyértelműen a fizika. Bár azért elmondanám, hogy volt pár elem, amit nagyon jónak találtam, úgyhogy lássuk mi az, ami jó. Például, ha elgázolnak, a sérülés mértéke reális, és hogy ha kifutunk egy kocsi elé, az a legtöbb esetben nem tud már megállni. Ennél a pontnál a San Andreas jutott eszembe, ahol nem nagyon kellett körülnézni az úttesten való átkeléshez, mert a nagy sebességgel közlekedő autók is képesek voltak helyben lecövekelni, ha kiléptünk eléjük és ez alól csak az autópálya volt kivétel. Talán ez minden, amit a fizikában dicsérni lehet, a többi dolog valahogy nem stimmel. Például ha hátulról belemegyek az előttem haladóba, az legtöbbször felemelkedik és az autóm lazán átsiklik alatta. A vas lámpaoszlopokat úgy lehet aprítani, mintha ropiból lennének, miközben az autó szinte nem is sérül. A vezetés is egy gyönyörű anti-fizikai élményt nyújt, ugyanis a járművek irányítása a lehető legtávolabb esik a valóságostól. A kormány túl érzékeny és még egy egyenes utcán is szinte képtelenség az autót az úton tartani, a kanyarokról már nem is beszélve.

Oldal III.

Az eldobott alumínium kólás doboz a fizika minden törvényét meghazudtolva csúszik, vagy pattog a következő keresztutcáig, a kitépett tűzcsap pedig egy elejtett papírlap kecsességével landolt egy autó szélvédőjén, amin természetesen egy karcolás sem keletkezett. Az sem túl reális, hogy egy szamuráj karddal csupán néhány csapás szükséges egy autó felrobbantásához és akkor még meg sem említettem az emberünket, akit ha elgázolnak, össze-vissza csavarodó végtagokkal végiggurul a földön, mint egy bábu.

Ráadásul mindehhez a látványvilághoz egy elég erős gép szükségeltetik. Ajánlott konfigurációként a gyártó 3.2GHz-es kétmagos processzort, 2 GB memóriát és legalább egy 8800-as/HD38x0-ás VGA-t emleget. Egy gyengébb gépen ne is számítsunk túl jó eredményre. Néztük egy 8600GT-n és... nagyon nem ajánlott.

A hanghatások rendben vannak. Az effektekre nem lehet panasz és a zenei repertoár is szép. A GTA-ból már jól ismert rádióadó-rendszerben válogathatunk a műfajok között és számomra külön öröm, hogy van komolyzenei adó. Az élvezetek csúcsa Mozart zenéjére rombolni a várost. Van lehetőségünk saját számlista megalkotására is, ami a GTA-ban már szintén benne volt, de itt megspékelték annyival, hogy a városban fellelhető CD-k összegyűjtésével nyithatunk egy-egy új track slotot a saját zenéink számára.

Összegezve

A nyomasztó, kicsit halottnak tetsző városkép és a világítási effektek gyenge minősége elég sokat ront az amúgy nem csúnya grafikán. A borzalmas fizika és az autóvezetés a játékélményre hat ki elég negatívan. Ha ezekre egy kicsit több figyelmet fordítottak volna, akkor egy egészen hangulatos kis játék is lehetne. Kicsit sajnálom, mert rengeteg jó ötletet valósítottak meg a fejlesztők mind az apróságok, mind a küldetések terén, de azzal, hogy mindezt belehelyezték egy ilyen csapnivaló környezetbe, semmit sem érnek. Mindezek ellenére élvezetes eljátszogatni vele, próbálgatni a lehetőségeit, de hogy komolyan leüljek mellé a végigjátszás szándékával, azt elképzelhetetlennek tartom.