I. oldal
Mostanában rengeteget beszélünk arról, hogy az Electronic Arts, de méginkább a Ubisoft hogyan állítja át legnagyobb sorozatait évenkénti megjelenésekre. Nem lepődünk meg azon, hogy minden évre kapunk egy Battlefieldet, FIFA-t, Assassin's Creedet. A Resident Evil tipikusan nem az a sorozat, amit ezek között említenénk, annak ellenére, hogy valójában 1996-tól 2012-ig minden egyes évben jelent meg új kiadás a játékból, sőt, nem is egy olyan évet találunk, amikor akár három új rész is kijött! Szóval ha valaki, akkor a Capcom aztán igazán fejte a tehenet, és a legtöbbször nem is eredménytelenül, hiszen Resident Evil 2-t sokan a mai napig az egyik legfélelmetesebb játéknak, a Resident Evil 4-et pedig a PS2 legjobb játékának tartják.
A legtöbben az előző generációban megjelent ötödik résztől datálják a sorozat mélyrepülésének kezdetét, de nekem az is tetszett, mert ugyan hangulatában kicsit elszakadt az elődöktől, játékmenetét tekintve még pont annyit megtartott, hogy továbbra is Resident Evilnek érződjön. A hatodik epizódot viszont már befejezni is képtelen voltam. A Capcom a népszerű fedezékshooterek mechanizmusait próbálta vegyíteni könnyebben eladható, hollywoodi történettel úgy, hogy közben megtartott néhány dolgot a sorozat klasszikus játékmenetéből. A végeredmény egy olyan játszhatatlan, frusztráló, nehézkes átok lett, hogy a rajongók egyöntetűen kikeltek a Capcom ellen. Nem segített sokat a dolgon, hogy abban az évben (2012-ben járunk) szintén három Resident Evil jelent meg, és ebből az Operation Raccoon City minden szempontból értékelhetetlen volt, a viszonylag jó Revelations pedig akkor csak Nintendo 3DS-en volt elérhető.
Nem csoda, hogy ezt követően hirtelen nagy csönd támadt a Resident Evil fősorozata körül, több mint két év után idén fogunk kapni először teljesen új játékot, a Revelations folytatását. Előtte azonban most jött egy bocsánatkérés az igazi rajongók felé, a Resident Evil HD Remaster formájában, ami egyben az újoncoknak is remek lehetőség arra, hogy megismerjék a sorozat gyökereit. A játékot, ami gyakorlatilag megalkotta a túlélőhorror műfaját, és amit akkor is, meg azóta is sokan próbálnak lemásolni. Általában kevés sikerrel, a legendás Shinji Mikami és csapata ugyanis abban az időben még olyan szinten tudta ötvözni a horrorisztikus hangulatot, a játékmenetet és a technológiai színvonalat, amit így együtt kevesen bírtak követni.
Tehát, mi is ez a Resident Evil HD Remaster? Nos, alapvetően a 2002-ben GameCube-ra felújított Resident Evil (rövidebben: REmake) újra felújított változata PC-re, PS3-ra, Xbox 360-ra, Xbox One-ra és PS4-re. Általában nem szoktam technológiai dolgokkal kezdeni egy kritikát, de most ez fog következni. Az összes konzolos változat fix 30fps-sel fut, szinte teljesen megegyező grafikai minőség mellett. Az előző generációs masinákon 720p-s, az új gépeken 1080p-s felbontással nézünk szembe, PC-n pedig szabadon állítható, mint ahogy a képfrissítést is zárhatjuk 30fps-re vagy 60fps-re. A játszhatósághoz persze egy ilyen stílusú anyagnál nem tesz hozzá a 60fps, de én ettől függetlenül szeretem, mert sokkal simább, folyékonyabb érzés, és egy játéknál ez mindig előny.
Ebből a szempontból tehát a PC-s verzió volt az ideális számomra, a teszteléshez is ezt használtam. Hogy az új konzolokon miért nem hagyták meg a 60fps lehetőségét, azt nem teljesen értem. Vagy nem akarták összezavarni a felhasználókat, vagy nem optimalizáltak eléggé, vagy azt akarták, hogy a játékmenet és a 30fps-sel rögzített átvezető videók között ne legyen különbség, ez ugyanis néhányakat zavarhat. Akad még egy érdekes dolog, ami arra utal, hogy a készítők igazából kicsit lusták voltak technológiai téren, és nem kifejezetten foglalkoztak az egyes platformok képességeivel. Az eredeti játék konzolos verzióiban valószínűleg mindenki emlékszik az ajtónyitás-animációkra, melyeket akkor dobott be a játék, amikor átmentünk az egyik szobából a másikba, hogy ezzel álcázza a töltést. Ezt a későbbi PC-s portban azonban el lehetett nyomni, hiszen egy erősebb gép pillanatok alatt betöltötte azt, amihez korábban szegény PS1-nek még kellett jó pár másodperc. A mostani verzióban azonban minden ajtóanimáció fixen lejátszódik minden platformon. Persze sokan szeretik, hiszen végülis hozzátartozik az eredeti Resident Evil hangulatához, de szerintem meglettünk volna enélkül - vagy ezt is opcionálisan kikapcsolhatóvá kellett volna tenni.
II. oldal
Más pontokon ugyanis megadják a készítők a választás lehetőségét. Ha akarunk, akkor játszhatunk az erdeti 4:3-as képaránnyal a modern 16:9-es helyett, és az irányítás területén is kapcsolhatunk az eredeti és az új séma között. A játék támogatja a PC-s kontrollereket, és számos beállítási lehetőséget kínál azokra, valamint a billentyűzet-egér kombinációra is. Ha valami, hát nekem az eredeti irányítás abszolút nem hiányzik az első Resident Evilből, úgyhogy az újabb részekre jellemző sémával játszottam, ahol a ravaszokkal kell célozni és lőni, az analóg karokkal mozogni, a funkciók pedig az ABXY-ra kerültek. Ezzel összességében az élmény jóval simábbá vált, de akadtak furcsaságok, amik nem tudom, hogy az irányításból erednek-e, vagy direkt játékmeneti változtatások. A lövés ugyanis nem olyan hatásos, mint régen, nem lehet például szétloccsantani a földön fekvő zombi fejét, ami elég furcsa.
Szintén jópofa lehetőség, hogy a játék indításakor nem csak Chris és Jill között választhatunk, hanem mindkettőjükhöz elérhető a klasszikus, és az újabb (ötödik, hatodik részben használt) modell is. Érdekes továbbá még a nehézségi szintek kérdése, és ezen a ponton elnézést, ha az emlékeim kicsit összeakadnak a PS1-es és a GameCube-os változat között, de míg az eredeti verzióban Jill jelentette a könnyebb, és Chris a nehezebb fokozatot, addig a REmake-ben már csak apróbb eltérések akadtak a karakterek között, és külön állíthattuk be a nehézséget két szint között. A most tesztelt HD Remasterben is nagyjából ez a helyzet, csak itt már három nehézségi szint van, a modern követelményeknek megfelelő könnyű - közepes - nehéz felosztásban, de továbbra is akad néhány különbség Chris és Jill között. Összességében talán továbbra is Jill jelenti a könnyebb utat a legtöbb játékos számára, hiszen kettővel több cucc fér az inventoryjába.
