Elon Musk, egyebek mellett a SpaceX és a Tesla milliárdos tulajdonosa 2013 augusztusában mutatta be óriási csőpostához hasonlító közlekedési rendszere terveit, amely révén fél óra alatt le lehetne tudni a San Francisco és Los Angeles közti 552 kilométeres távolságot. Az 58 oldalas tervezet megvalósíthatósága erősen kétségesnek tűnt, annál is inkább mivel Musk elmondta, hogy neki egyéb teendői mellett nem nagyon lesz ideje foglalkozni az ötlettel.
Azóta azonban fontos lépések történtek a Hyperloop megépítése felé, és köztük megvalósult minden sikerre vágyó vállalkozás leglényegesebb húzása is: sikerült nagyhatalmú befektetőket és támogatókat szerezni. A tavaly megalakult Hyperloop Technologies egy, a Forbes oldalain szerdán megjelent cikkellépett a nyilvánosság elé az eddigi félhomályból. Jelenleg 8,5 millió dollár áll rendelkezésükre, amelyhez még ebben az évben további 80 milliót terveznek hozzátenni.
A közlekedés forradalmasítását célul kitűző csapat olyan tagokat tudhat soraiban, mint Shervin Pishevar, a Sherpa Ventures igazgatója, az Uber és az Airbnb legjelentősebb befektetőinek egyike, Joe Lonsdale, a Formation 8 nevű befektetési cég alapítója, Jim Messina, aki egyebek mellett Barack Obama 2012-es újraválasztási kampányát vezényelte, David O. Sacks, a Yammer alapítója, előtte a PayPal ügyvezető igazgatója, Peter Diamandis, az X Prize Foundation alapítója és Brogan BamBrogan, aki nem sokkal ezelőttig a SpaceX egyik vezető mérnöke volt, és többek közt a Falcon−1 rakéta második fokozatát, illetve a Dragon űrhajó hőpajzsát tervezte. Ahogy a nevek is mutatják, a csapat nagy része szoros kapcsolatot ápol Muskkal, szándékaik komolyságát pedig jelzi, hogy a projektről Obamát is részletesen tájékoztatták.
Ami a konkrétumokat illeti, az eredeti tervekhez képest történtek változások. A Hyperloop Tech ugyanis a tömegközlekedés helyett elsősorban a teherszállítás megreformálására koncentrál. Ennek persze az is az oka, hogy Musk eredeti elképzelése olyan szempontból biztosan megvalósíthatatlan, hogy külvárosokkal körülvett metropoliszokba képtelenség lenne integrálni a Hyperloop pályáját. A kikötőkkel ezzel szemben nincs hasonló gond, így a Hyperloop Tech nagysebességű, hajókonténerek befogadására is alkalmas kapszulákat szállító „csőpostája” a víz alatt (esetleg oszlopokra emelve a felszín fölött) futna, behálózva az óceánok fenekét.
Nem a Hyperloop Tech azonban az egyetlen, amely lecsapott Musk terveire. Egy nagyon hasonló nevű cég, a szintén tavaly alakult Hyperloop Transportation Technologies (HTT) közösségi fejlesztés keretében próbálja sínre tenni a projektet. Ez a csapat Dirk Ahlborn Kaliforniában élő német mérnök vezetésével alakult. A HTT-ben nagyjából 200 mérnök és egyéb szakember dolgozik szabadidejében azon, hogy az ambiciózus terv valósággá váljon. A munka kisebb csapatokban folyik, van, aki a pénzügyi modellek kidolgozásáért felel, egy maroknyi harvardi matematikus hallgató az optimális, tehát olcsó és kényelmes nyomvonalak kiszámításával foglalkozik, a kabinok belsejének kinézetét pedig a UCLA néhány leendő építésze álmodta meg. Egy bizonyos ponton túl persze egy állandó csapatra is szükség lesz, de jelenleg még kiválóan működnek a dolgok ebben a formában, mondja Ahlborn.
Hogy a történet még összetettebb legyen, a SpaceX mérnökei sem akarnak teljesen kimaradni a Hyperloop-projektből, így Musk januárban bejelentette, hogy egy kisméretű tesztpálya megépítését tervezik Texasban. Egyelőre nem tudni, hogy ennek kivitelezésére mikor kerül sor, mindenesetre úgy tűnik, hogy az űrhajózási cégnél is foglalkoznak a különleges közlekedési rendszer megvalósításának lehetőségeivel. Musk elmondása szerint a teszpályát bárki rendelkezésére bocsátják majd, aki ki szeretné próbálni, hogy működik-e saját elképzelése.
A „profik” kétkedve szemlélik a HTT ténykedését, BamBrogan egyenesen úgy fogalmazott, hogy a cég remek forrás lesz a jövőben a Hyperloop Tech nyári gyakornoki állásainak betöltésére. A Hyperloop Tech BamBrogan garázsából egy gigantikus gyárépületbe költözött át tavaly augusztusban. Anyagi gondjaik Pishevarnak köszönhetően nincsenek, a befektető ugyanis egy személyben tette le az első 8,5 millió dollárt az asztalra, és az Uberben való egyes érdekeltségeinek eladása révén még idén további 40 milliót akar hozzátenni a projekthez. A Hyperloop Tech igazgatótanácsa poltikailag és gazdaságilag is jelentős befolyással rendelkezik, így amint tényleg úgy tűnik, hogy van remény a terv megvalósítására, befektetőkben nem lesz hiány.
Ami a technikai részleteket illeti, annyi szinte biztos, hogy a Musk által megálmodott környezetbarát verzió nem fog megépülni, hiszen a rendszer üzemeltetése annyi energiát emészt fel, amit nem lehet napelemekből fedezni, pláne hogy a csövek a víz alatt fognak futni, így nem is lesz hova tenni a paneleket. A kapszulát elvileg a cső aljából kiáramló levegő tartja majd a levegőben, ami szintén problémás lehet, hiszen ilyen rendszerekre akadnak példák, hangsebesség fölötti sebességeknél ugyanakkor még senki sem próbálkozott hasonlóval néhány laborkísérleten kívül. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy miből lesznek a csövek, és még sorolhatnánk a megválaszolásra váró kérdéseket.
A Hyperloop tervei tehát jelenleg még meglehetősen ingatag lábakon állnak, bármelyik fejlesztő csapatot nézzük is, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne remény a megvalósulásra. Hogy példaként egy közeli, nagyon hasonlóan induló sikersztorit idézzünk fel, Elon Musk 2002 saját pénzéből alapította meg a SpaceX-et, és 100 millió dollárt költött egy olyan rakéta fejlesztésére, amely első három kilövése során hiába próbált eljutni Föld körüli pályára. A cég napjainkban rendszeresen teherszállítmányokat juttat fel a Nemzeközi Űrállomásra, számtalan telekommunikációs céggel áll szerződésben műholdjaik felbocsátására és fejlesztés alatt áll első embert szállító űrhajója is.
