Több tízezer éve kristályzárványokban élő mikrobákat találtak egy mexikói bányában a szakértők. A mikroorganizmusok, amelyek jelentősen eltérnek az élővilág javától, kiváló példát nyújthatnak arra, hogy az élet a legmostohább körülmények között is utat találhat magának, és talán már égitesteken is elképzelhető lehet.

A különleges élőlényeket Penelope Boston, a NASA Asztrobiológiai Intézetének igazgatója és kollégái találták meg. A szakértő és munkatársai nyolc éve vizsgálják a naicai bánya mélyén élő mikrobákat. A 18. század végén létesített bányában ólmot, cinket és ezüstöt termelnek ki, és a munka során több, mélyen a föld alatt, különleges ásványképződményeket tartalmazó barlangot is találtak.

A mostani felfedezés is az egyik barlangban történt: a 2000-ben felfedezett, 300 méter mélyen található Kristálybarlang hatalmas gipszkristályaiban megrekedt folyadékban találták meg a mikrobákat. A vizsgálatok alapján a zárványok 10–50 ezer évvel ezelőtt keletkeztek, és nagyon valószínűtlen, hogy belsejük később szennyeződött volna. Az ezekben élő lények az idő nagy részében feltehetően inaktívak voltak, de amikor a szakértők visszavitték őket a laborban, életre keltek és szaporodni kezdtek.

A mikrobák egyetlen ismert nemzetségbe sem sorolhatók be. Távolról hasonlítanak a barlang falán talált egysejtűekhez, de legközelebbi rokonaik a világ távoli pontjain található, hasonlóan mély barlangokban, vulkanikus talajokban élnek, illetve a többek közt festékek és lakkok oldószereként használt toluollal táplálkoznak. A mikrobák úgy tűnik, hogy 100–400 méter mélyen, 45–65°C-on érzik jól magukat, amivel a Föld leginkább extremofil (azaz szélsőséges körülményeket kedvelő) élőlényei közé tartoznak.

Az ilyen lények vizsgálata azért lehet nagyon érdekes, mert kitágítja az élet lehetőségeit, mondja Boston. Ami egyrészt növeli annak a valószínűségét, hogy más, jelenleg az életre csak korlátozottan alkalmasnak tartott égitesteken (például a Jupiter és a Szaturnusz jeges holdjain vagy a Marson) valóban lehet élet. Másrészt viszont problémássá teheti az interplanetáris utakat, hiszen ha ennyire extrém körülmények közt is képesek túlélni bizonyos földi lények, nagyon nehéz lesz megakadályozni, hogy ezek az űrjárműveken eljussanak más égitestekre, és kárt okozzanak az ottani esetleges élővilágban.

Boston és csapata felfedezése tehát azért is fontos, mert megmutatja, hogy mennyire keveset tudunk a földi élővilágról, amely pedig a legfontosabb kiindulópontunk, amikor más égitesteken kutatjuk az életet.