Egyik kedvenc filmem az Idétlen időkig (Groundhog Day), amelyben a főhős végtelenítve újra és újra ugyanazt az egyetlen napot éli át, mindig tanul belőle valamit, és a következő ismétlődő napon már a megszerzett tudást felhasználva cselekszik. Míg a filmben a karakterfejlődés volt a téma, a filméhez hasonlóan felépített mechanikájú The Sexy Brutale-ban gyilkosságokat kell megakadályoznunk.

Házigazdánk, a rejtélyes márki gazdagon berendezett palotája nemcsak egzotikus kincseknek, rulett- és kártyaasztaloknak, de gyilkos kedvű szolgáknak is otthont ad, akik, ki tudja kinek a parancsát teljesítve a nap folyamán sorban, egymás után, a lehető legváltozatosabb és legbrutálisabb módokon gyilkolásszák le a kedves vendégeket. A palotában mászkálva végigkövethetjük az összes szereplő egy napját, és ha a megfelelő helyen vagyunk a megfelelő időben, tanúi lehetünk a kulcsfontosságú eseményeknek, illetve azok előkészületeinek.

A hangeffektek és a zene is segítenek abban, hogy megtaláljuk, hol zajlanak éppen az események: messziről is hallhatjuk a lövések hangját, az üvegtörést és a sikolyokat, és a zene is intenzívebb lesz, amikor fontos esemény történik. Ezen kívül az ajtók mögül hallgatózhatunk is, illetve bekukucskálhatunk a kulcslukakon. Nyomozásunk során háttérinformációkat találhatunk az excentrikus vendégekről, a szereplők különleges álarcairól, és kideríthetjük, milyen rejtélyes erők működnek a palotában. A szereplők beszélgetéseiből rengeteg hasznos információhoz juthatunk, és az idővonalat is tartalmazó interaktív térképünk segítségével nyomon követhetjük, ki, mikor és hol tartózkodott (természetesen csak azoknak a szereplőknek a pozícióját láthatjuk, akiket láttunk, vagy kihallgattunk az adott időben).

A gyilkosságok megakadályozása azonban nem mindig egyszerű. Igaz, hogy mindent láthatunk, hallhatunk, és bármikor újraindíthatjuk a napot, de megkötések is vannak. Mivel nem lehetünk egyszerre ugyanabban a helyiségben, ahol a többi szereplő, ezért a szörnyű tetteket nem tudjuk direkt módon megakadályozni, csupán az általunk megtalált tárgyakkal ügyeskedhetünk (a tutorialban pl. vaktöltényt teszünk a gyilkos fegyverbe, és az elkövető felsül).

A grafika rendkívül stílusos, a zenével együtt tökéletesen hozza a hangulatot, ami egy teljesen egyedi misztikus-gótikus krimi-horror keverék, jóféle humorral fűszerezve. A játék nagyon élvezetes, de nem tökéletes. Az irányítást egy kicsit túlbonyolították. Nem voltak komolyabb gondjaink vele, de úgy éreztük, bizonyos dolgokat egyszerűbben is meg lehetett volna oldani, pl. mozogni a jobb egérgomb folyamatos lenyomásával lehet, ami hosszú távon nem igazán kényelemes. Feleslegesnek éreztük, hogy két külön gomb kell a hallgatózás elkezdéséhez és befejezéséhez. Kissé zavaró volt az is, hogy a térkép idővonalán való mozgáshoz az X-et és Z-t kellett használni, de qwertz billentyűzeten ezek nem egymás mellett vannak. Mindez egyszerűen elkerülhető lett volna, ha beállíthatunk egy saját kiosztást. Kontrollerrel irányítva mindenesetre kicsivel jobban kézre estek a dolgok, mint billentyűzettel és egérrel.

A darab rövid, kb. 5-10 óra alatt végigjátszható, de érdemes kicsit lassítani, és minden bokor mögé benézni, mert sok a szórakoztató szöveg és háttérinfó, ami rengeteget ad a hangulathoz (időnként a véletlenek is vicces helyzeteket produkálnak, jót nevettünk pl. amikor egy gyönyörűen berendezett emeleti szobába lépve elolvastunk egy szöveget arról, hogy a helység milyen nyugodt, barátságos hangulatot áraszt, és pont abban a pillanatban az ablak előtt lezuhant egy hulla).

A játékot mindenképp ajánlani tudjuk teljesen egyedi stílusa, hangulata és a különleges játékmenet miatt.