Jurij Milner orosz milliárdos egy elegáns húzással a legjövedelmezőbb tudományos területek közé emelte az elméleti fizikát, amikor fejenként 3 millió dolláros jutalmat osztott ki kilenc alapkutatással foglalkozó szakembernek. Az újonnan alapított Fundamental Physics Prize több mint kétszer annyit ér, mint a Nobel-díj ‒ anyagilag legalábbis biztosan.

Milner, akinek vagyonát legalább 12 milliárd dollárra becsülik, a nyolcvanas-kilencvenes években elméleti fizikai tanulmányokat folytatott Moszkvában, és ezen terület iránti rajongása vezérelte a díj megalapítását. Az azóta milliárdossá lett orosz később az üzleti világ felé fordult, és internetes vállalkozásokba fektette a pénzét. Fő befektetője a Mail.ru Group nevű kezdeményezésnek, amelyet Digital Sky Technologies (DST) néven is emlegetnek. Ahogy az újságíróknak elmondta, a világegyetem törvényszerűségeinek megértése iránti vágy az, ami emberré tesz minket. Elsődleges célja a magas pénzjutalommal az volt, hogy nyomatékosítsa, a tudomány legalább olyan fontos és legalább akkora figyelmet érdemel, mint mondjuk a New York-i tőzsdén történő események.

Milner maga választotta ki a nyerteseket, olyan szakembereket jutalmazva, akik valamilyen áttörést értek el a fizikában vagy új irányba tereltek egy tudományterületet. A hírek a díjazottakat is rendkívüli módon meglepték. Az egyik nyertes Alan Guth, az MIT professzora, aki a világegyetem születése kapcsán megfogalmazta az úgynevezett inflációs (felfúvódásos) modellt, miszerint az ősrobbanás után közvetlenül a világegyetem nagyon rövid idő alatt, nagyon nagy sebességgel tágult, és a másodperc töredéke alatt egy mikroszkopikusan kicsiny térrész csillagászati méretűvé nőtte ki magát. Guth elmondta, hogy a pénz már meg is érkezett a bankszámlájára, ami előzőleg mindössze 200 dollárt tartalmazott, így a szakembert érthető módon sokkolta az összeg nagysága.

A Stanford asztrofizikusa, az orosz-amerikai Andrej Linde, aki szintén sokat tett hozzá az inflációs modell kidolgozásához, is a díjazottak között van. Arra a kérdésre, hogy mire fogja költeni nyereményét, azt mondta, hogy ennek eldöntése olyan feladat, amely sokkal komplikáltabb azoknál a fizikai problémáknál, amelyekkel a mindennapok során foglalkozik.

Milner nem kívánja monopolizálni a díj kiosztásának jogát, elképzelései szerint a jutalmazottak következő csoportját a korábbi nyertesek választják majd ki. Tervezi továbbá, hogy alapít még egy díjat, amellyel a legígéretesebb fiatal kutatókat jutalmazná. Ezt szintén a korábbi nyertesekből összeálló bizottság osztaná ki, és százezer dolláros pénzjutalommal járna.

A fizika területén jeleskedők a Nobel-díjon kívül a Kavli-díjat, illetve a Shaw-díjat nyerhetik el. Utóbbi kettő egy-egy millió dolláros pénzjutalommal jár. Milner díja jelenleg a világon a legmagasabb anyagi értékkel bíró tudományos elismerés.

A további díjazottak között szerepel a princetoni Institute for Advanced Study négy fizikusa, Nima Arkani-Hamed, Juan Maldacena, Nathan Seiberg és Edward Witten, akik részecskefizikával, illetve a húrelmélettel foglalkoznak, Alexej Kitajev, a CalTech kvantumszámítógépekkel foglalkozó szakembere, és két szintén húrelmélettel foglalkozó kutató, Makszim Koncsevics, a párizsi Institute of Advanced Scientific Studies matematikusa, valamint Ashoke Sen, az indiai Harish Chandra Kutatóintézet fizikusa.