Nem mondhatni, hogy a rendőrség gyakori főszereplője lenne a videojátékoknak, az utóbbi időben viszont néhány kisebb fejlesztőcsapat igyekszik erre rácáfolni, ott van példának a This is the Police a mostani tesztalanyunk mellett. Korábbról viszont nekem csak a Police Quest ugrik be, de végre itt egy játék, ami betöltheti az űrt.
A Police Tactics: Imperio fiktív városa, Newport Falls majd két évtizedig nyögte az alvilág rémuralmának igáját. A rendőri erők tehetetlennek bizonyultak, korrupció, illegális üzelmek és egyre nagyobb erőszakhullám jellemezte a városka életét. Egy titkos nyomozói és csapásmérő egység végül – komoly áldozatok árán – de felszámolta a bűnszervezetet. Számos hős áldozta az életét, és habár a banda fejét nem sikerült elkapni, béke köszöntött a településre. A lakók megszokták az új helyzetet, a régi idők lassan feledésbe merültek, de most mintha ismét felütötte volna a fejét a szervezett bűnözés és sokan az Imperio visszatéréséről suttognak. A város nagyobb lett, a kihívás így még komolyabb feladatok elé állít minket, mint korábban. Itt az idő, mert bárki is legyen a háttérben, szembeszállunk vele és fenntartjuk a rendet! Bármi áron.
A játék hasonlít az Emergency sorozat korai részeihez, ugyanis a különféle egységek összeállítása, stratégiai elhelyezése, bevetése és menedzselése itt is kulcsfontosságú. A játék elején az amerikai és a német rendőrség egységei között választhatunk, de itt igazából csak a járművek kinézete a kérdés, mert amúgy mindenben egyeznek. Embereink, egységeink is vannak, akik ugyanolyan portréval bírnak egészen addig, amíg nem specializálódnak valamilyen feladatra. Nyomozó, hírszerző, kommandós egységek bevetésére is szükségünk lesz, de az „egyszerű” rendőröket se becsüljük le, hiszen a munka nagy részét ők fogják végezni. A feladatok ugyanis adott képesítésű egység(ek)et kívánnak, van egy nehézségi fokuk vagy erősségük, így például nem mindegy, hogy a zöldfülű nyomozót osztjuk be kikérdezni a szemtanúkat vagy veterán helyszínelőt küldünk a nyomok összegyűjtésére. Mivel több emberrel is kivonulhatunk – sőt ez erősen ajánlott – így összeadódnak ezek az értékek, plusz ott van még a járművek által biztosított bónusz is. Járőr útvonalakkal biztosíthatjuk, hogy megfelelően gyorsan tudjunk reagálni a bejelentésekre, valamint ezekkel tartjuk fent a rendet és alapozzuk meg a polgárok biztonságérzetét is.
Ha most visszaolvasom az előző bekezdést, akkor a játék komplexnek tűnik, de sajnos nem az. Felvesszük az embereket, szintlépéskor elosztjuk az 1 pontjukat, kiképezzük a specialistákat, járműveket veszünk, járőrözés, bázis fejlesztés. Ez így jól is hangzik, de sajnos később nem színesedik tovább a Police Tactics: Imperio. A ránk bízott terület mennyisége növekszik, ahogy újabb kerületek nyílnak meg előttünk és egyre több egységet kell irányítani és emlékezni, hogy ki hová is tartozik. Az autók neveit sajnos nem lehet átírni, pedig segített volna, plusz az is, ha sorba lehet őket rendezni. Így viszont legnagyobb örömünkre memóriajáték is került a PT:I-be. Emellett folyamatosan ellenőrizni kell a listát is, hogy mindenki a helyén van–e. De hiába nagyobb a játéktér, nagyjából egy módon reagálhatunk: a felugró bűntettekre kiküldjük az egyik járőrt, majd visszaállítjuk, hogy folytassa tovább, amit addig is csinált. A helyszínelők addig álldogálnak a vörössel jelzett helyszínen, amíg fel nem töltődik a zöld csík, majd a nyomozók kikérdezik a 4 darab (és mindig, mindenhol szigorúan 4 darab) szemtanút. Újabb bűnesetek, újabb klikk, ha pedig megsérültek az embereink, kicsit visszahívjuk őket a bázisra. Van egy főküldetésünk is, aminél képregényszerű prezentációban tárul elénk a történet és lépjük meg általa a mérföldköveket, de mellette mindig csak annyi marad, amiről eddig is meséltem.
A játék így viszonylag hamar monotóniába fullad. A türelmem ott fogyott el végül, amikor 4 körzet között ugrálva egyszerűen nem lehetett az egységeket ráküldeni a bűnesetekre. Egyszerűen megálltak előttük és nem mozdultak, mintha láthatatlan falba ütköztek volna. Korábban is volt hasonló eset, de apró bugnak vettem, mivel 10-ből jó, ha egy esetben történt ilyen. Itt azonban hirtelen 4-ből 4 küldetés nem működött. A megoldatlan esetekért büntetőpont jár, a megoldottakért pénz. Érthető tehát, hogy alapjaiban szúrta el a bug az egész játékélményt. Hiába lesz (valószínűleg) javítva, nálam elfogyott a cérna úgy 7-8 óra után, és nem is vágyom vissza a játékba. Érdekes az alapötlet, nincs is sok hasonló témájú és koncepciójú játék, de a változatosság hiánya és az emlegetett hiba keserű szájízt hagytak bennem maguk után.
