A Psaltoda claripennis elnevezésű kabócafaj szárnyainak különlegesen mintázott felülete révén bánik el a baktériumokkal. Egy biofizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport most aprólékosan modellezte, hogyan működik ez a nanoszinten megvalósuló védelmi rendszer. A sáskaszerű rovar szárnyait hexagonálisan elhelyezett, tompa, tüskeszerű nanooszlopok borítják. Ha a kórokozó megtelepszik a szárny felületén, sejtmembránja egyre jobban hozzátapad a nanostruktúrák felszínéhez, benyomul az oszlopok közötti résbe, ahol viszont megfeszül, és ha nem elég vastag, megreped.

Elena Ivanova, az ausztráliai Swinburne Műszaki Egyetem kutatója elmondta, hogy a szakértők számára meglepő volt, hogy nem maguk a nanotüskék „bökik ki” a sejtmembránt, ahogy ezt korábban gondolták. A folyamat sokkal inkább úgy zajlik, mintha valamilyen korlátozottan elasztikus anyagot nyújtanánk meg túlságosan, rugalmasságának határain túllépve, magyarázza Ivanona.

A modell tesztelése céljából a tudósok mikrohullámokkal sugároztak be baktériumokat, hogy különféle rugalmasságú sejtmembránokat tesztelhessenek. Hipotézisük szerint a merevebb membránnal rendelkező kórokozók kevésbé hajlamosak a sérülésre, mivel nem nyomulnak be annyira a nanotüskék közé, hogy membránjuk túlzottan megfeszüljön. Ez a kísérletek során be is igazolódott, vagyis kiderült, hogy a kabócák védekezési módszere csak a baktériumok egy bizonyos, lágyabb sejtmembránnal rendelkező csoportja ellen nyújt védelmet, de azok ellen nagyon is hatásos.

Az újfajta antibakteriális felület mesterséges változatának létrehozása előtt még további vizsgálatokra lesz ugyan szükség, de a szakértők máris rengeteg olyan területet látnak, ahol alkalmazható lehet egy ilyen anyag. Mivel a felület pusztán szerkezetének köszönhetően, tehát passzívan, mindenféle vegyi anyag közreműködése nélkül számol le a kórokozókkal, a környezetre és a mikrobáknál nagyobb élőlényekre sem jelent veszélyt, így kiválóan használható lehet olyan objektumokon, amelyeket naponta rengeteg ember érint meg, és így a betegségek terjedésének melegágyát jelentik, tehát például a tömegközlekedési eszközök kapaszkodóin és falain.