Akadnak kifejezetten hideg éghajlatokra tervezett házak, amelyeknél a meleg megtartása a cél, és vannak olyan építmények is, amelyeket kifejezetten úgy alakítottak ki, hogy jól szellőztethetőek legyenek a nagy melegek idején is. Mostanáig ezt a két célt nehéz volt összeegyeztetni, pedig számos olyan hely van a Földön, ahol a nyári forróságot télen nagy hidegek váltják fel. Pontosan ezért alkotta meg két brit építész, David Grunberg és Daniel Woolfson a dinamikus házat, amely nyolc különböző konfigurációba képes átrendezni magát, alkalmazkodva az évszakokhoz és az időjárási viszonyokhoz, de akár a nappal és éjszaka változásaihoz is.

Bármely évszakban megvalósítható például, hogy hálószobánk a felkelő nappal szemben helyezkedjen el (vagy éppen hogy ne, kinek-kinek igény szerint), és akár úgy is beállítható a rendszer, hogy az általunk kiválasztott ablakon egész nap besüssön a nap. A házra szerelt napelemek is folyamatosan követik a nap járását, energiát termelve az épület számára.

Az alapötlet egy huszadik század eleji matematikus, Henry Ernest Dudeney munkáján alapul, aki elsőként jött rá arra, hogyan lehet egy négyzetet úgy feldarabolni, hogy a részekből aztán egy szabályos háromszöget lehessen összerakni.

A két hálószobával, egy nappalival és egy fürdővel ellátott, minden szobáját külön mozgatni képes épület első tervei Grunberg diplomamunkájában jelentek meg, amikor is egy szélsőséges, közel sarkvidéki körülményeket is kibíró ház tervezésén dolgozott. Később kollégájával D*Haus néven céget alapított az ötlet megvalósítására. A D*Dynamic névre keresztelt ház vastag külső falai belső falakká válnak, ahogy a sínek segítségével egy másik elrendezésbe forgatódnak át a helyiségek, a korábbi belső, vékonyabb falak pedig kívülre kerülnek, alkalmazkodva a melegebb időjáráshoz.