A SpaceX a jövő év végéig két űrturistát küld a Hold megkerülésére, jelentette be hétfőn Elon Musk, a cég alapítója. A tervek szerint az utasok nagyjából egy hetet lesznek az űrben, és egy laza kört írnak le égi kísérőnk körül, mielőtt hazatérnének. Járművük a Dragon 2, vagyis a jól ismert Dragon űrhajó személyszállító változata lesz, amelyet egy Falcon Heavy hordozórakéta emel a magasba.

A turisták, akik kilétét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, nem hivatásos űrhajósok és mindenféle profi segítség nélkül fogják végrehajtani a küldetést. Musk elmondása szerint munkatársaival mindent megtesznek azért, hogy ez minél könnyebben menjen, ugyanakkor a leendő utasok nagyon is tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen vállalkozás mindig kockázatokkal jár.

Ennyit tehát az ambiciózus tervekről, most pedig lássuk, hogy mik a realitások! Musktól nem idegenek a hasonlóan nagyszabású bejelentések, amelyeket aztán vagy megvalósít, vagy nem, vagy csak jelentős késéssel visz véghez. Ezt a bejelentést ugyanakkor hiba lenne egy legyintéssel elintézni, a merész terv ugyanis simán valóra váltható lehet, ha minden úgy jön össze a következő másfél évben, ahogy a SpaceX-nél tervbe vették.

Első hallásra furcsának tűnhet, hogy a Marsot kolonizálni tervező SpaceX miért veszi célba a Holdat, ha azonban mélyebben belegondolunk, a dologban van logika. A SpaceX egy magáncég, vagyis NASA-támogatás ide vagy oda, bevételre van szüksége, hogy fennmaradjon. Bár Musk nem árulta el, hogy egy Hold körüli turistaút mennyibe kerül, annyi kiderült nyilatkozataiból, hogy évi egy-két hasonló úttal 10–12 százalékkal reméli emelni az éves bevételt. (Ami 2016-ban 1,8 milliárd dollár volt.)

Mivel a Marsra szánt Red Dragon űrhajó első útját a vörös bolygó irányába már korábban eltolták 2020-ra vagy az utánra, jövőre maradt kapacitás a holdi útra. A Dragon 2-t elsősorban a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységének szállítására fejleszti a cég, jelentős NASA-támogatásból, a turizmus révén azonban lehet még egy funkciója a járműnek, ami így jelentős pénzt is hozhat a házhoz.

A holdi utak ráadásul kiváló lehetőséget jelentenek arra, hogy a SpaceX tesztelje új rendszereit és járműveit, amelyek nélkül nincs is esélye elérni a Marsot. Feltéve, hogy ezek időre elkészülnek. Egyelőre ugyanis sem a Dragon 2, sem a Falcon Heavy nem repült még. Utóbbit, amelynek első fokozata három újrafelhasználható, azaz függőleges landolásra képes Falcon–9-ből áll, idén nyáron tervezik először fellőni.

Ami a Dragon 2-t illeti, ezzel először is az űrállomásig kell eljutni. Az első, már személyeket is szállító tesztútra 2018 elején kerülhet sor, és Musk reményei szerint mire eljön a holdi út ideje, már rutinszerűek lesznek az ISS-es utazások. Ezt a tervet ugyanakkor késleltetheti, hogy a NASA a magáncégek késései miatti aggodalmában azt fontolgatja, hogy 2019-re is vesz helyeket űrhajósainak az orosz Szojuzon. Vagyis az amerikai űrügynökség nagyon bizonytalan abban, hogy a SpaceX időre kész lesz az űrhajósok szállítására, ami kérdésessé teheti a holdi út megvalósulását is.

A SpaceX bejelentése azért is érdekes, mert nem sokkal azután került rá sor, hogy a NASA bejelentette, saját új rakétáját, az SLS-t és űrhajóját, az Oriont egy Hold körüli úton kívánja tesztelni 2019-ben. Musk terveinek alakulásában tehát az űrverseny is szerepet játszhat, mert bár a NASA és a SpaceX sok szempontból partnerek, egyúttal versenytársak is, ami az űr meghódítását illeti. Annál is inkább, mert a NASA vezetői részéről többször is elhangzott az utóbbi években, hogy bár az alacsony Föld körüli pályát „megnyitották” a magáncégek előtt, a mélyűr felfedezésében továbbra is meg akarják őrizni vezető szerepüket.

A magáncégek ugyanakkor komolyan kritizálják az űrügynökséget – teljes joggal – az SLS és az Orion fejlesztésébe ölt rengeteg pénz miatt. A projekt jelenleg évente 3 milliárd dollárba kerül a NASA-nak. És ennek kapcsán felmerülhet az a kérdés is, hogy szükség van-e ennyi űrhajóra a következő években? A NASA jelenleg az Oriont szánja mélyűri járműnek, a Dragon 2-t és a Boeing Starliner nevű kapszuláját pedig alacsony Föld körüli pályára, az ISS ellátására alkalmazná. De Musk terveiből az derül ki, hogy a Dragon 2 is alkalmas lesz mélyűri küldetésekre.

A SpaceX jelentősen túlbiztosítja az űrhajót, így az simán állni fogja a földi magnetoszférán kívüli kozmikus sugárzást, és hőpajzsa is alkalmas lesz a légkörbe való, nagyobb sebességű visszatérésre. Egy holdi úthoz az eredeti tervekhez képest csak a kommunikációs rendszeren kell egy kicsit fejleszteni, állítja Musk.

Az pedig biztos, hogy a Dragon 2 sokkal kevesebb pénzből készül, mint az Orion. Arról nem is beszélve, hogy míg a közpénzből fejlesztett SLS egyszer használható lesz, vagyis minden kilövésre újat kell gyártani a rakétából, addig a magántőkéből készülő Falcon Heavy elemeit többször is ki lehet majd lőni. A SpaceX már jelenleg is a legolcsóbb űrszállító, tavaly 2719 dollár/kg-os áron szállítottak alacsony Föld körüli pályára, pedig ténylegesen még egyetlen rakétát sem használtak fel újra.

Musk bejelentése tehát egyértelmű üzenetnek tűnik az amerikai kormány felé, hogy a SpaceX képes végrehajtani ugyanazt a küldetést, mint az Orion, ráadásul sokkal olcsóbban tenné ezt. Hogy ehhez a kormány és a NASA mit szól, azt egyelőre nem tudni. Ahogy az is kérdéses, hogy mi történik, ha a SpaceX tényleg elkészül időre, és eljut odáig, hogy engedélyt kérjen a Hold körüli kirándulásra.

Mivel rendkívül kockázatos küldetésről van szó, könnyen lehet, hogy az FAA nem fog arra rögtön rábólintani. Az sem zárható ki, hogy a NASA vagy a kormány nyomást gyakorol az illetékesekre a magáncég késleltetésére. És persze azt is tekintetbe kell venni, hogy ha baj történik az úton, az katasztrofális következményekkel járhat a SpaceX megítélése szempontjából. Mindezek alapján – legyenek bármennyire is ügyesek Elon Musk mérnökei – az nem tűnik valószínűnek, hogy a holdi útra 2018-ban sor kerül. Hogy később mi lesz, azt ugyanakkor egyelőre lehetetlen megjósolni.