Az AMD a következő generációs videokártyáiról nemrégiben, egy nagyszabású rendezvény keretein belül rántotta le a leplet, ám akkoriban igazság szerint csak egy bemutatóra került sor, az egyes újdonságok pontos tulajdonságairól sajnos nagyon keveset árultak el az akkori diák.

Most végre változott a helyzet, ugyanis a mai napon elrajtolt az AMD Radeon R7-es és R9-es sorozata, igaz, utóbbiak közül egyelőre csak az R9 270X és az R9 280X teszi tiszteletét a piacon, az R9 290 és az R9 290X érkezésére még várni kell egy kicsit. Ha a Hawaii GPU köré épülő újdonságok nem is érkeztek meg, azért bőven találunk újdonságokat a kínálatban.

Az összes friss videokártya esetében közös tulajdonság, hogy GPU-tól függetlenül mindannyian a GCN architektúrára támaszkodnak és mindannyian rendelkeznek DirectX 11.2-es támogatással is. További közös tulajdonság az OpenGL 4.3-as API támogatása, de a Mantle API támogatása sem hiányzik a sorból. Utóbbi egy speciális alkalmazásprogramozási-interfész, amely alacsonyszintű hozzáférést biztosít a hardverhez és az AMD fejlesztette ki a saját architektúrájához.

A Mantle API-t a Radeon HD 7730-tól kezdve minden GCN architektúrára épülő Radeon videokártya és videovezérlő támogatja. Az újdonság a játékfejlesztők számára lesz majd kiemelten fontos: az új API jelentősen gyorsabban fut az őt támogató hardveren, így az OpenGL-hez és a DirectX-hez képest az AMD belsős mérései alapján akár kilencszer több rajzolási parancs végrehajtására is lehetőség van, azaz a gyorsulás mértéke jelentős. A Mantle API pontos tulajdonságairól november folyamán hullhat le a lepel, így akkor majd visszatérünk a témára. Most inkább nézzük az új videokártyákat.

Az újdonságok között látunk egy-két régi ismerőst is, már ami az alkalmazott GPU-t illeti - ezekben az esetekben némi magórajel-emeléssel érte el a gyártó, hogy az új termék gyorsabb legyen elődjénél, és így új név alatt értékesíteni lehessen. Hasonló gyakorlatra az Nvidia háza táján már többször is volt példa - a jelek szerint ez a példa ragadós. Persze vitathatatlan tény, hogy azért új GPU-val is találkozhatunk az Oland képében, ami a két legkisebb kártyán kapott helyet, és a Bonaire-t is csak egyszer láthattuk eddig, a HD7790-esen, ami kényszerből rajtolt el idő előtt.

Ezúttal összesen öt új videokártya érkezett, amelyek a 300 dolláros árszintig bezárólag az egész videokártya-piacot lefedik. Fontos adalék, hogy a termékekből kifejezetten referencia példányok nem készülnek, a partnerek teljesen szabad kezet kapnak mind órajelek, mind pedig hűtés tekintetében - a referencia példányokat csak azért készítette el a gyártó, hogy legyenek kézzelfogható termékek és fotók a bemutatókhoz, illetve a különböző dokumentumokhoz.

Mivel a termékek tulajdonságait elsőre nehéz átlátni, ha szövegbe foglaljuk őket, így inkább egy nagyobbacska táblázatot készítettünk. Íme:

A sort ezúttal a Radeon R9 280X vezeti, amely a már jól ismert Tahiti GPU köré épül.

Itt komoly tűzijátékra nem kell számítani, ahogy az a fenti táblázatban is látszik - egyszerű átnevezés történt, hiszen ez a modell a Radeon HD 7970 GHz Edition-nel mutat rokonságot.

A második újdonság a Radeon R9 270X típusjelzést viseli. Ennél a modellnél a korai információk Curacao GPU-ról szóltak, de tesztünk alapján ez a termék Pitcairn GPU-ra alapoz, ami a Radeon HD 7800-as család tagjairól lehet ismert. Ez a videokártya így egy Radeon HD 7870-es modellnek tekinthető, ami kapott némi GPU magórajel-emelést.

Az R7 260X már egy nem sokat használt GPU-t használ, a Bonaire-t, ami 28 nm-es csíkszélességgel készül és 2080 millió tranzisztorból épül fel. A 160 mm2-es kiterjedésű lapka 896 stream processzornak ad helyet, amelyek mellé 56 textúrázó és 16 renderelő egység is került. A 896 stream egység 16 CU-ba tömörül. A 128-bites memória-adatsín végén 2 GB-nyi GDDR5-ös rendszermemória található. Az új videokártya 115 wattos TDP-vel bír, így működéséhez a PCI Express 3.0 x16-os csatolófelület mellett egy hattűs PCI Express tápkábelt is igényel. A videó kimenetek között két DVI, egy HDMI és egy DisplayPort csatlakozó sorakozik. A Bonaire GPU-t alkalmazó R7 260X a True Audio Technológiát is támogatja, ami a Radeon R9 290 és a Radeon R9 290X esetében is elérhető. Ez tulajdonképpen egy programozható audió motor, amit a játékfejlesztők egyszerűen és gyorsan alkalmazhatnak legfrissebb játékaikhoz, így remélhetőleg hamarosan több címben is tapasztalhatjuk az újítás pozitív hatásait, azaz a minden eddiginél pontosabb és élethűbb térhangzást.

A 139 dolláros R7 260X után a 89 dolláros R7 250 is terítékre kerül, ami az alsó-középkategóriát célozza meg. Ez a modell már 28 nm-es csíkszélességgel készülő Oland GPU-t alkalmaz, annak is az XT kiadását. Az Oland lapka 90 mm2-es kiterjedéssel bír, tranzisztorainak száma pedig 1040 millió. Az Oland XT változat esetében mind a 6 CU rendelkezésre áll, így 384 stream processzorral számolhatunk. Textúrázóból 24, renderelő egységekből pedig 8-at kapunk. A fedélzeti memória szerepét 1 GB-nyi GDDR5-ös VRAM tölti be, ami 128 bites adatsínen kapcsolódik a GPU-hoz. Az R7 250 65 wattos TDP-vel rendelkezik, így tápellátásához nincs szükség PCI Express tápkábel alkalmazására. A videó kimenetek között egy DVI, egy D-Sub és egy HDMI port látható.

A sor végén a belépő szintet megcélzó Radeon R7 240 kullog, ami szintén 28 nm-es csíkszélességgel készülő Oland GPU-t alkalmaz. Az Oland Pro modell már csak 320 stream processzort kínál, amelyek 5 CU tömbben foglalnak helyet. Textúrázókból 20, renderelő egységekből pedig 8 bújik meg a lapkán. A fedélzeti memória szerepét itt már nem csak 1 GB-nyi GDDR5-ös, hanem 2 GB-nyi DDR3-as memóriachip is betöltheti - utóbbi főként az olcsóbb modellek szériatartozéka lesz. Mindkét esetben 128-bites memória-adatsínnel kell számolni. A TDP itt már csak 30 wattos lesz, így a PCI Express 3.0 x16-os slot egymaga is nevetve elbánik a tápellátás feladatával. Az R7 240-es modelleken egy D-Sub, egy DVI és egy HDMI port lapul, maguk a termékek pedig többnyire félmagas formátummal érkeznek.

Az új videokártyák a mai bejelentést követően rövidesen elérhetővé válnak kereskedelmi forgalomban.