Az AMD ma lerántotta a leplet legfrissebb APU egységeiről, amelyek a Kabini és a Temash APU-k helyét veszik át a piacon, méghozzá hamarosan. A rajt egyelőre csak formális, ugyanis a Beema és Mullins APU egységek minden fontosabb tulajdonságára fény derült, de a velük felszerelt termékek majd csak később jelennek meg az üzletek polcain.
Hasonlóságok és különbségek
A Temash sorozat tagjait a Mullins APU-k váltják, a Kabini APU egységek utódai pedig a Beema sorozat tagjai lesznek. Alapok tekintetében ugyanazzal a felépítéssel találkozhatunk, amivel korábban: a 28 nm-es csíkszélesség maradt, csak úgy, ahogy a lapkák kiterjedése is, a tranzisztorszám azonban növekedett. Az új APU egységek ugyanúgy négy processzormagot és egy GCN architektúrás 128 stream egységet tartalmazó GPU-t tartalmaznak, mint korábban, igaz, a processzormagokat az optimalizációk hatására már nem Jaguar, hanem Puma+ névvel emlegetik.
A 28 nm-es gyártástechnológia némileg fejlődött, így a Puma+ alapú termékek a Jaguar alapúakhoz képest 1,2 voltos üzemi feszültség alkalmazása mellett 19%-kal alacsonyabb szivárgási áramot és statikus áramerősséget produkálnak a CPU magok esetében, a GPU esetében pedig ugyanezen a téren 38%-os javulást sikerült elérni. A szivárgás csökkentésével a fogyasztásprofil is kedvezőbb lett mind a Beema, mind pedig a Mullins esetében.
Ezzel együtt memória-adatsín tekintetében is tetten érhető némi változás. A Kabini és a Temash APU esetében szabványos, PC-szerű DDR3-as memória interfészt használtak, ám az újdonságok már egy lépéssel közelebb kerültek a mobileszközökben alkalmazott SoC-okhoz, azaz szigorúbb szabályok vonatkoznak a platformokra, legalábbis ami a felhasználóható memóriachipeket és az interfész működését illeti. Ennek eredményeként a memóriainterfész 500 milliwattnyi fogyasztást takaríthat meg. Persze a megfelelő memória-kompatibilitás biztosítása érdekében a memóriainterfész továbbra is működhet a korábbi "pazarlóbb" üzemmódban. Az AMD tehát több trükköt is bevetett annak érdekében, hogy növekedhessen a teljesítmény és jól alakuljon a fogyasztás, de a jelek szerint a trükkökből később még több érkezik, ahogy az az alábbi útitervből is kiderül.
Okosabban működő Turbo Boost szolgáltatás
Az AMD a teljesítmény növelésére egyéb érdekes megoldást is bevetett, ami nem más, mint egy újfajta Turbo Boost technológia. A korábbi megoldások esetében a Turbo Boost eljárás egy előre meghatározott maximális órajelen üzemeltette a processzormagokat és a GPU-t. A Beema és a Mullins esetében a korábbinál magasabb Turbo Boost órajelek állnak rendelkezésre a CPU magok és a GPU esetében, az órajelek kezeléséről pedig egy új megoldás, a STAMP gondoskodik.
A korábbi megoldásoknál az AMD azt a gyakorlatot folytatta, hogy amint a SoC elérte a 60 Celsius fokos hőmérsékletet, korlátozta a maximális CPU és GPU órajelet. Persze itt nem is igazán a SoC hőmérséklete számít, hanem inkább az adott mobileszköz házának hőmérséklete: túl forró SoC esetén a ház is nagyon felforrósodna, így nem lenne valami kellemes az adott tábla fogása. A STAMP (Skin Temperature Aware Power Management) technológia lényege, hogy a rendszer egy szenzorral figyeli, mennyire melegszik az adott termék házának külső burkolata. A STAMP segítségével az adott SoC komponensei hosszú ideig tudnak az alapnál lényegesen magasabb órajelen üzemelni, az órajelek korlátozására pedig akkor kerül sor, ha a tábla házának hőmérséklete meghaladja a 40 Celsius fokot. Ekkor, az addig 80 Celsius fok környékén üzemelő SoC órajeleit visszaveszi a rendszer, méghozzá úgy, hogy a SoC hőmérséklete 60 Celsius fok körül helyezkedjen el, így megakadályozható, hogy a ház felforrósodjon.
Az intelligens eljárás esetében van egy másik frappáns megoldás is. A rendszer nem csak a hőfokokat figyeli, hanem azt is, érdemes-e az adott munkafolyamat esetében bevetni a Turbo Boost eljárást, vagy sem – azaz a rendszer eldönti profitál-e az adott alkalmazás az órajelek emeléséből. Ha az órajel-emeléssel csak minimális előny nyerhető az alap órajeles teljesítményhez képest, akkor az adott alkalmazás esetében nem lesz aktív a Turbo Boost, így értékes akkumulátoridő spórolható meg. Azt, hogy érdemes-e az adott szoftver futtatásához órajeleket emelni, az energiamenedzsmentről gondoskodó mikrokontroller dönti el.
Megjött a TrustZone
Végül, de cseppet sem utolsó sorban egy másik újítás is érkezett a Beema és Mullins APU egységekkel, ami nem más, mint a TrustZone. Az AMD még 2012 folyamán jelentette be, hogy licenc-megállapodást kötött az ARM-mel. A megállapodás jóvoltából lehetőség nyílt arra, hogy ARM processzormagok kerüljenek az x86-os processzorokba, így új funkcionalitás válhat elérhetővé.
A jelenlegi információk szerint már a Kabini és a Temash APU egységekben is jelen volt egy Cortex A5-ös sorozatú ARM processzormag, ám idő hiányában ezt mégsem fogták munkára, csak most, a Beema és a Mullins érkezésével. Az ARM processzormagra alapozó, PSP (Platform Security Processor) névre keresztelt megoldás egy hardveres biztonsági technológia, ami dedikált vezérlőkkel működik. Az újítás jóvoltából a Beema és Mullins alapú konfigurációknál nem lesz szükség Trusted Platform Module támogatásra, ugyanis a PSP technológia átveszi a TPM szerepét. Ez több szempontból is jó hír: egyrészt a chipbe integrált funkcióval hely és fogyasztás takarítható meg, másrészt az újítás miden bizonnyal költséghatékonyság tekintetében is előnyösebb lesz, mint a külön TPM modul/chip alkalmazása.
Az új és a régi kínálat
Az újítások kitárgyalása után most már ismerkedjünk meg az újdonságokkal is. A Mullins APU egységeknél jelentősen csökkent a TDP, órajelek tekintetében pedig észrevehető előrelépés történt. Hasonló tendencia a Kabini-Beema vonalon is megfigyelhető, sőt, itt maximális DDR3-as memória-órajel tekintetében is történt előrelépés: a korábbi 1600 MHz helyett immár 1866 MHz-es memória-támogatás áll rendelkezésre a csúcsmodell esetében. A régi és az új APU egységek tulajdonságait az alábbi táblázat foglalja össze.
Az új APU egységek köré épülő termékek sajnos csak később, a június elején megrendezésre kerülő Computex 2014 alkalmával mutatkoznak be.
