Kína elsőként lőtt fel az űrbe egy olyan műholdat, amelynek célja a kvantumkommunikáció űrbéli tesztelése. A QUESS nevű küldetés keretében a Góbi sivatagból fellőtt műhold a következő két évben azt fogja kipróbálni, hogy lehetséges-e nagy távolságokba kommunikálni kvantumszinten összefonódott részecskék révén.
A kvantum-összefonódás lényege, hogy két részecske olyan kapcsolatba kerül egymással, hogy egymástól való távolságuktól függetlenül szorosan összefüggő rendszert alkotnak, amelyben bármelyik alkotóelemre kifejtett hatás azonnali befolyással van a másik elem állapotára is. Az összefonódott párok egymástól való eltávolítása így lehetőséget adhat arra, hogy az egyik tag megváltoztatásával a távol lévő másik tag állapota is módosuljon, gyakorlatilag egyidejű kommunikációt téve lehetővé két távoli pont között, legalábbis ebben reménykednek a kvantumkommunikáció kifejlesztésén dolgozó szakértők.
Földi körülmények között azonban egyre nagyobb problémát jelent a párok szétválasztása. Korábbi kísérletek során eddig maximum 300 kilométeres távolságot sikerült megvalósítani összefonódott fotonok között, mivel mind az optikai szálon, mind a légkörön keresztül küldött részecskék esetében gondot jelent a közeg és a környezet. Az optikai szálon való haladás esetében a szóródás a probléma, míg a légköri utazásnál az atmoszférában jelen levő más anyagok akadályozzák a zavartalan kísérletezést.Az űrben viszont elvileg mindkét gond kiküszöbölhető, és ennek első lépését jelenti a mostani küldetés. A QUESS 500 kilométer magas pályán kering majd, és két földi állomással kommunikálva 1200 kilométer távolságú kvantumkommunikációt igyekszik megvalósítani. Ha a kísérlet sikerrel zárul, azt egy nemzetközi együttműködésben megvalósuló projekt fogja követni, amelynek keretében Peking és Bécs között létesítenének egy kvantumcsatornát, amely a továbbiakban Olaszország és Németország felé bővülhetne.
A leendő osztrák résztvevők részéről Anton Zeilinger, a Bécsi Egyetem kutatója elmondta, hogy a QUESS rendkívül fontos lépést jelent a kvantuminternet megvalósulása felé. Ezt alátámasztja az is, hogy Kína 2030-ig több hasonló műhold fellövését tervezi, hogy ezek segítségével globális kvantumkommunikációs hálózatot hozzon létre.
Ami a mostani kísérletet illeti, a sikeres pályára állást több hosszú tesztsorozat követi, mielőtt megindulhat a tudományos munka. Első körben biztosítani kell például, hogy a jeleket fogó felszíni távcső kellő precizitással követi a műholdat, amely 8 km/s-os sebességgel utazik. Ahogy a kínai szakértők mondják, ez már önmagában is nagy kihívást jelent. A tényleges kísérletezés három hónap múlva kezdődhet meg, ha minden a tervek szerint alakul.