Korábbi vizsgálatok során a szakértők igazolták, hogy a méhek gyorsabban megtanulják azon táplálékok illatát, amelyek koffeint tartalmaznak, ami a koffeint termelő növények számára előnyt jelent, hiszen a visszatérő méhek így több virágport terjesztenek el. Ez az együttműködés első pillantásra mindkét fél számára kedvezőnek tűnik, a Sussexi Egyetem kutatói azonban nemrégiben kiderítették, hogy a koffein hatására olyan módon változik meg a méhek viselkedése, hogy az állatok a növény érdekeit kiszolgálják ugyan, saját kolóniájukat viszont kevésbé segítik.
Margaret Couvillon és kollégái azt kezdték vizsgálni, hogy ha a méheknek koffeintartalmú cukros vizet adnak, az állatok milyen gyakorisággal térnek vissza ugyanarra az etetőhelyre. Az egyes méhek elkülönítése érdekében apró számokat ragasztottak a rovarok hátára. Mint kiderült, a koffeinfogyasztás tartósan nyomot hagy a méhek viselkedésén: az etetők 3 óra alatt kiürültek ugyan, a méhek viszont még négy-öt napig visszajártak ezekhez, és elszántan keresték a koffeines nektárt.
A koffeinfogyasztás ráadásul nemcsak azon méhek viselkedésére volt hatással, amelyek elsőként ráakadtak a különleges nektárra, hanem az egész kaptár életét megváltoztatta. A méhek nagyon érzékenyek táplálékuk cukortartalmára, és sajátos tánccal igazítják útba társaikat, ha különösen értékes tápanyagforrásra akadtak. A kísérletek alapján a koffeint fogyasztott egyedek sokkal intenzívebben vetették bele magukat a táncba, mint az azonos cukortartalmú, de koffeint nem tartalmazó táplálékforrástól visszatért méhek. És mivel a koffeinfogyasztók által meggyőzött méhtársak szintén „felturbózva” térnek vissza a kaptárba, egyre több méh kereste fel a koffeines forrásokat.
A kutatók igazolták, hogy ennek következtében jelentősen visszaeshet a méztermelés a kaptárban, hiszen a növények kevesebb nektár termelésével is elegendő méhet tudnak magukhoz vonzani beporzásuk biztosítására, ha koffeint hordoznak. A növények tehát csalnak, hogy energiát spóroljanak a méhek kárára. „Olcsó trükk, de megéri egy kis koffeint adagolni a nektárba” ‒ mondja Couvillon.
„A kutatás eredményei érdekes kérdéseket vethetnek fel a koffein táplálékláncban betöltött szerepével kapcsolatban” ‒ mondja James Nieh, a Kaliforniai Egyetem kutatója. A szakértő azt is hozzáteszi, hogy bár az új eredmények alapján úgy tűnhet, hogy a növények átverik és kizsákmányolják a méheket, ez utóbbiaknak is megvannak a saját trükkjeik. A rovarok például hajlamosak a virág alapját megrágva kiszippantani a nektárt, hogy elkerüljék a virágport, így az olyan hosszúkás alakú virágokban is hozzáférnek az édes nedűhöz, amelyekben normális körülmények közt nem érnék el a nektárt. „A természetben minden hajlamos a csalásra, hacsak nincs rákényszerítve ennek ellenkezőjére” ‒ mondja Nieh. „Sajátos fegyverkezési verseny ez.”