Az Európai Bizottság egy tagja részéről pénteken először hangzott el nyilvánosan, amit már egy ideje sejteni lehet, vagyis hogy a sokat vitatott ACTA (hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás) tervezete gyakorlatilag halottnak tekinthető. „Igen valószínű, hogy a SOPA és az ACTA nélkül éljük tovább életünket” ‒ mondta el Neelie Kroes digitális politikáért felelős uniós biztos Berlinben tartott beszédében a hallgatóság soraiban ülő bloggereknek és netes üzletembereknek.

A nemzetközi kalózellenes megállapodást nagy titokban zajló előkészületek után januárban írta alá az EU tagállamainak többsége, az Egyesült Államok, valamint kilenc másik ország. Az ACTA értelmében a hatóságok ellenőrizhetik a felhasználók adatforgalmát, és az illegális tartalmakért bárkit a törvény elé idézhetnek. Az illegális tartalmak pontos fogalmi meghatározása azonban továbbra is vita tárgyát képezi, a törvény ennek megítélésében szabad kezet adna az illetékes hatóságoknak, így nem igazán lehet tudni, hogy mely esetekben járna és járhatna el az állam a felhasználóval szemben. A rendszer révén az internet az állami hatóságok ellenőrzése alá kerülne.

A megállapodás érvénybe lépéséhez az Európai Parlamentnek, valamint az egyes országok országgyűléseinek is jóvá kell hagyniuk az ACTA-t, ez azonban egyelőre nem történt meg, és valószínűsíthetően már nem is fog. A széleskörű társadalmi és politikai tiltakozás hatására februárban vizsgálat indult azzal kapcsolatban, hogy az ACTA nem ellentétes-e az uniós joggal. Kroes szerint az egész Európára kiterjedő tiltakozások és tüntetések ébresztőleg hatottak mindenkire, és az Európai Parlament képviselőinek többsége nemet fog mondani a megállapodásra a júniusban vagy júliusban megrendezésre kerülő ülésen. A legnagyobb aggodalmak azzal kapcsolatban merültek fel, hogy a netszolgáltatókat az ACTA értelmében arra kötelezhetné az állam, hogy információkat adjanak ki ügyfeleik online tevékenységéről.

Kroes beszédében kritikával illette a szerzői jogokkal kapcsolatos elavult törvényeket és gyakorlatot. Véleménye szerint változásokra van szükség, ami persze nem jelent egyet azzal, hogy a digitális érában mások szellemi tulajdonának ingyenes közprédává kellene válnia. Nyitottnak kell lenni az újfajta megoldásokra, szabad és nyílt internetet kell megvalósítani, de olyan módon, hogy azon ugyanakkor ne uralkodjanak vadnyugati állapotok, mondta el az uniós biztos.