Az ExtremeTech virtuális hasábjain érdekes írás jelent meg a napokban, amely azzal foglalkozott, milyen új gyakorlatot alkalmaz majd az Intel a jövőben a Turbo Boost támogatás esetében. Az egész írás alapját az adta, hogy az Intel hivatalos válaszában bejelentette: legújabb processzoraitól kezdve új gyakorlatra állnak át, azaz nem közlik többé a több processzormagra vonatkozó köztes Turbo Boost órajel-lépcsők értékeit. Ez a gyakorlat a marketinganyagoktól kezdve a hivatalos kommunikáción keresztül az ARK adatbázisban szereplő adatokig minden „hivatalos közlésre” vonatkozni fog, ami első olvasásra kissé meglepőnek tűnik.
Az Intel marketinganyagaiban jellemzően eddig sem igazán taglalták a köztes Turbo Boost órajel-lépcsők értékeit, inkább csak az adott processzorok magórajelét, illetve a maximális Turbo Boost órajelet emelték ki – utóbbi pedig csak az egyszálas terhelésre vonatkozik. És az ark.intel.com címen található adatbázisban is csak az adott processzor magórajeléről, illetve maximális Turbo Boost órajeléről lehet tájékozódni, ami elég régóta bevett gyakorlat.
Egy-egy újabb processzor-generáció megjelenésekor az átlagfelhasználók számára általában nem publikusak a Turbo Boost órajel-lépcsők pontos értékei, ezeket jellemzően csak később teszi elérhetővé a vállalat az átlagfelhasználók számára. A Skylake modelleknél a szóban forgó táblázat csak hónapokkal a hivatalos rajt után vált elérhetővé, de a Kaby Lake sorozatnál is hasonló volt a gyakorlat, hiszen ennél a generációnál például csak szeptemberben publikálták az adatokat, a rajtra pedig már év elején sor került.
A legújabb, vagyis a Coffee Lake kódnevet viselő nyolcadik generációs processzoroknál azonban már arra sem számíthatunk, hogy a rajtot követő hónapokban fény derül a pontos Turbo Boost órajel-lépcsők értékére, ugyanis az Intel úgy döntött, nem publikálja ezeket. A vállalat magyarázatként csak annyit mondott, hogy a Turbo Boost órajelek rendszerint az aktuális körülményekhez alkalmazkodnak, vagyis nagyon sok tényezőtől függ a ténylegesen elérhető órajel, hiszen nem mindegy, milyen alkalmazás fut, az milyen terhelést ró a processzormagokra, és a rendszerkonfiguráció is árnyalja a képet. Nem mindegy pontosan hogyan alakul a terhelés mértéke, a rendelkezésre álló szabad TDP keret nagysága, a processzor aktuális üzemi hőmérséklete, valamint az sem mellékes, hogyan kezeli a Turbo Boost technológiát az adott alaplap szoftvere. És hogy a szoftver alkalmaz-e olyan trükköket, amelyek befolyásolják a Turbo Boost működését – például a Turbo Boost lépcsőket felülbíráló Multi-Core Enhancement, vagy az XMP aktiválásával érvénybe lépő Turbo Boost tuning.
A sok-sok változó alapján érthető, hogy a gyártó nem akar pontos értékeket megadni, amelyeket aztán számon lehet kérni, ha éppen valami miatt nem ezeken működik a rendszer. Ezekre általában van magyarázat, amivel nem minden felhasználó van tisztában. Ugyanakkor innentől kezdve nehezebb lesz összehasonlítani az egyes processzorokat és processzor-generációkat, hiszen nehezebb lesz eldönteni, hogy az adott processzor az adott alaplapban megfelelően működik-e. Természetesen extra teszteléssel ez a helyzet is kezelhető, viszont mindenképpen lehet némi szórás platformok és processzorok között egy-egy adott generáción belül.
Extra mérésekkel kideríthetőek a Turbo Boost órajel-lépcsők értékei. A tényleges értékek így is konfigurációnként változhatnak.
A feltevések szerint az Intel lépése valójában azt a célt szolgálja, hogy a vállalat nagyobb mozgásteret biztosíthasson magának, és így több olyan processzort is értékesíthessen, amelyek a köztes Turbo Boost órajel-lépcsők terén gyengébben muzsikálnak, mint jobb lapkákra támaszkodó társaik. Ezek a processzorok a magórajelet és az egyetlen CPU magra vonatkozó maximális Turbo Boost órajelet ugyanúgy elérhetik annak érdekében, hogy megfeleljenek a hivatalos specifikációnak, de több CPU mag terhelésekor már nem biztos, hogy képesek ugyanazon órajelek ugyanolyan feszültségértékek melletti elérésére.
A helyzet tehát hasonló lesz ahhoz, mint amit a videokártyáknál már évek óta tapasztalunk, még az ugyanolyan példányok között is lesz egy kis szórás. Asztali processzoroknál nincs óriási különbség az alap és boost órajelek között, maximum néhány százalékos szórásról beszélhetünk majd, a mobil processzorok esetében viszont óriási lépcsők vannak, ott érdekes lehet a helyzet a jövőben.
