Az Intel az IDF keretein belül fellebbentette a fátylat a várva várt Sandy Bridge processzorainak specifikációiról, valamint ezzel együtt betekintést engedett abba is, hogy miként képzelik el a vállalatnál az következő hónapokat a mobil- és szórakoztatóelektronikai eszközök piacán.

Megindul a Sandy Bridge processzorok tesztpéldányainak szállítása.

Az Intel 32 nm-es gyártástechnológiával készülő processzor újdonságai a Sandy Bridge architektúra köré épülnek majd, kettő vagy négy maggal rendelkeznek és Hyper-Threading, illetve TurboBoost támogatásokat egyaránt kínálnak, mint a jelenleg is forgalomban lévő Nehalem és Westmere alapú központi egységek túlnyomó része. A processzorok esetében ezúttal is a tokozáson belül kaphat helyet az integrált videó vezérlő, ám a jelenlegi Clarkdale modellekkel ellentétben már nem külön lapkán, hanem egybeintegrálva a CPU magokkal. A processzor ezenkívül kétcsatornás DDR3-as memóriavezérlőt is tartalmaz, de a PCI Express vezérlő is a tokozáson belül kap helyet, amely 20 darab PCIe 2.0-s sávot kínál majd a rendszer számára. A Sandy Bridge egységek a kereskedelem fő áramába szánt Core i3-as, Core i5-ös és Core i7-es processzorokat váltják majd le, amelyek LGA-1156-os tokozással rendelkeznek. A kétmagos és egyes négymagos egységek 65W-os, míg a magasabb órajelen üzemelő négymagosok 95W-os TDP-vel rendelkeznek.

A processzorok egyes magjai egyenként 256 KB-nyi másodszintű és összesen maximum 8 MB-nyi harmadszintű gyorsítótárat tartalmaznak majd. A processzorok ugyan az LGA-1156-os processzorfoglalatban kapnak helyet, de csak az Intel 6-os sorozatú lapkakészleteivel lesznek hajlandóak együttműködni, az 5-ösökkel nem. A 6-os sorozatú lapkakészlettel ellátott deszkákon Sata 6 Gbps-os portok és néhány újítás is helyet kap, de az USB 3.0-s technológiát ez a lapkakészlet még nem fogja natív módon támogatni, legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint. Az új, Sugar Bay névre keresztelt platform a Cougar Point lapka köré épül majd és a régebbi Nehalem, illetve Westmere alapú központi egységek fogadására a hírek szerint képes lesz.

A Sandy Bridge egységek egyik legfontosabb újítása az Intel AVX (Advanced Vector Extensions) technológia lesz, amely a szoftverfejlesztők számára lesz nagy áldás. Ennek köszönhetően a lebegőpontos számítási teljesítmény jelentősen növekszik az alkalmazásokban, de a média- és processzor intenzív alkalmazások is profitálnak majd a technológiából. A gyorsabb adatvégrehajtás mellett a processzorok energiatakarékos működést is kínálnak majd az architektúrában végrehajtott optimalizációk és újítások jóvoltából.

A Sandy Bridge modellekből nem hiányzik majd az AES-NI technológia sem, amely hardveres adattitkosítást tesz lehetővé, méghozzá hatalmas sebességgel, így akár egy merevlemez vagy SSD valós idejű titkosítására is lehetőség van (kódolás/dekódolás).

A Sandy Bridge processzorokból a későbbiekben várhatóan hat- és nyolcmagos változatok is készülhetnek. Az Intel ugyanazt a stratégiát alkalmazza majd az újdonságoknál is, mint amit a Westmere alapú egységeknél: először a kevésbé bonyolult egységeket dobja piacra, majd hónapokkal ez után, mikor a gyártástechnológia „kiforrott” az igazán komplex, többmagos termékekkel is megjelenik a piacon. A 32 nm-es csíkszélesség alkalmazásával igen gyorsan piacra dobhatóak az új processzorok – állítja az Intel. A 32 nm-es gyártástechnológiára történő átállással az Intel hamar megvolt, ami a gyártó szerint az új anyagok felhasználásának köszönhető. Ezáltal a vállalat riválisai elé került a csíkszélesség-harcban.

A beszámoló szerint a gyártó az idei év első negyedévében a korábban tervezettnél jóval több 32 nm-es csíkszélességgel készülő processzort szállított le, azaz a termékek fogadtatására nem lehet panasz.

Nagyobb hangsúlyt a mobil eszközökre!

A gyártó egyik szakembere, David Perlmutter kifejtette, hogy hogyan próbál riválist teremteni a gyártó az ARM megoldásainak, illetve hogyan próbál betörni a mobil eszközök piacára (mobiltelefonok, okostelefonok, tábla PC-k), amelyben nagy lehetőséget látnak. A MID-ek piacán a gyártó több-kevesebb-sikerrel már próbálkozik egy ideje.

Az Intel architektúrabeli, gyártástechnológiabeli és dizájnbeli változtatásokat eszközöl majd, amelyeknek köszönhetően az x86-os architektúra betörhet azokba a szegmensekbe, ahol jelenleg az ARM az úr. Az x86-os architektúra köré épülő megoldásokkal jobb felhasználói élményt és nagyobb teljesítményt kínál majd a gyártó riválisánál, ezzel együtt pedig multitasking támogatás is helyet kap a repertoárban, ami az okostelefonok piacán jelenleg nem egy jellemző tulajdonság. A jelentősen átdolgozott, alacsony energiafogyasztás mellett üzemelő Atom processzorok lesznek a megoldás kulcsai, ezáltal a cég betörhet a szórakoztatóelektronikai termékek, a beágyazott rendszerek és a hordozható kézi készülékek piacára. Az Atom CPU magok SoC (System-on-Chip) egységek formájában kerülnek majd bevetésre. A Tunnel Creek platform SoC egysége például Atom processzormagból, memória vezérlőből, grafikus magból és egy videó dekódoló magból áll majd, mindezek pedig egyetlen szilícium lapkán kapnak helyet. Az így létrejövő platform nyomtatók, IP telefonok és autóban elhelyezett információs rendszerek (fedélzeti számítógép) alapjául fog szolgálni.

Szó esett a Menlow platformról is, amely az idei év első félévében jelenhet meg. A gyártó jelentős átalakításokat végzett a platformon és számos innovatív technológiát is bevetett annak érdekében, hogy a rendszer energiatakarékosan működhessen. A fáradozások gyümölcseként az előd Menlow platformhoz képest ötvenszer alacsonyabb lett az üresjárati fogyasztás, és az eszközök zenelejátszás közben tízszer kevesebb energiával is beérik.