A heidelbergi Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL) munkatársai egy újfajta mikroszkóp segítségével háromdimenziós videofelvételt készítettek egy ecetmuslica embrionális fejlődéséről. Lars Hufnagel munkacsoportjának fejlesztésével láthatóvá válnak az egyes sejtekben bekövetkező változások, figyelemmel követhetjük a hasi barázda kialakulását, a gasztrulációnak nevezett intenzív sejtvándorlással járó folyamatot, melynek eredményeképp az embrió hossztengelye mentén megnyúlik és kialakul a három csíralemez, az ektoderma, a mezoderma és az endoderma, végül láthatjuk a neuroektoderma csővé záródását.

A Multi-View SPIM nevű új mikroszkóp gyors lefolyású biológiai folyamatok vizsgálatát teszi lehetővé vastag mintákban is, eddig sosem látott részletességgel. A fejlesztésről részletesen a Nature Methods oldalain számolnak be a kutatók. A szelektív sík megvilágítású mikroszkóp (SPIM) oldalról jövő lézeres megvilágítással választja ki a minta egy vékony síkját, így egyetlen réteget világít meg, és az arról készült képet közvetíti.

A MuVi-SPIM ettől abban különbözik, hogy négy különböző szögből képes felvételt készíteni a mintáról, így azt nem szükséges forgatni. Ez felgyorsítja a képalkotási folyamatot, valamint a szimultán készült felvételekből egy magas minőségű, háromdimenziós képanyag állítható össze, és erre mindeddig nem volt lehetőség.

A gyors képalkotási módszerrel pár másodperces időközönként rögzítették az ecetmuslica fejlődésének állomásait. Ez idő alatt olyan kevés dolog változott, hogy akár az egyes sejtek sorsa is nyomon követhető, pontosan lehet tehát tudni, hogy a sejtek honnan indultak és hol kötnek ki a lárvaállapot bekövetkeztekor. A képekből összeállított videó felgyorsítva mutatja be az ecetmuslica embriójának fejlődését két és fél órás korától a lárva húsz órával későbbi megformálódásáig. A jövőben a kutatók a technológia alkalmazásával tovább kívánják vizsgálni a szervkezdemények kialakulását (organogenezis) és a differenciáció folyamatát, nemcsak muslicákon, hanem más szervezeteken is.