Érdekes, eddig csak elméletben feltételezett csillagformálódási fázisban lévő rendszerre bukkantak az ALMA távcsővel vizsgálódó kutatók. A Chilében található, jelenleg is épülő, milliméteres hullámhosszakon működő rádióteleszkóp által észlelt, 450 fényévnyire található rendszerben a fiatal csillag körül formálódó bolygók maguk is segítik központi égitestjük további növekedését.

Ahogy a formálódó csillagok anyagot gyűjtenek magukba az őket körülvevő gáz- és porfelhőből, a feléjük áramló anyag lapos, forgó korongba rendeződik a csillag forgástengelyére merőleges síkban. Ebben a protoplanetáris vagy akkréciós korongban található sűrűbb anyagcsomók alkotják az később kialakuló bolygók csíráit. A helyi sűrűsödések gravitációjuk révén aztán egyre több anyagot gyűjtenek magukba, és pályájuk mentén feltakarítják a korong anyagát, üres sávokat hagyva benne.

A megfigyelt csillagok azonban ezt követően is tovább gyarapodnak, és a csillagászok régóta kutatják, hogyan hidalja át a befelé áramló anyag a protobolygók által létrehozott réseket. A mostani felfedezéssel erre a kérdésre találtak választ a kutatók, mondta el Simon Casassus, a nemzetközi tudóscsoport vezetője.

Az első érdekesség az volt, hogy a formálódó bolygó által keltett rés nem teljesen üres, a por eltűnik belőle ugyan, de a gáz egy része ott marad. Az ALMA adatai szerint a területet ritkásan szén-monoxid tölti ki. A másik dolog, amit az teleszkóp segítségével észrevettek a kutatók, hogy legalább két helyen sűrű gáz (HCO+) áramlik keresztül a résen, anyagot juttatva a protoplanetáris korong külső vidékeiről először a bolygók közelébe, majd tovább, a csillag felé. Ezen gázfolyamok kialakulásában a szakértők szerint nagy szerepe van a formálódó bolygók gravitációjának.

A bolygók tömegvonzása által keltett csatornákban a befelé áramló gáz nagy része „túllő” a célon, és a korong belseje felé halad, ahol aztán már a csillag is szabadon hozzáférhet, magyarázza Casassus. A szakértők által vizsgált HD 142527 katalógusjelű rendszer esetében ezek a gázfolyamok rendkívül jelentősek az anyagutánpótlás biztosításában. A számítások szerint működésük hiányában egy éven belül elfogyna a protoplanetáris korong belső részének anyaga, amelyhez a csillag közvetlenül hozzáférhet. Az áramlások révén viszont annyi gáz kerül be ebbe a részbe, hogy a központi égitest tömege folyamatosan növekedni tud.

A bolygókat az azokat körülvevő sűrűs gáz miatt nem sikerült közvetlenül megfigyelni, de annyit biztosan tudni, hogy a rendszer protoplanetáris korongjának belső része nagyjából a Nap-Szaturnusz-távolságának megfelelő messzeségben ér véget. Ezt egy 130 csillagászati egység szélességű rés követi, és ebben kering valahol a feltehetően Jupiter nagyságú két gázóriás.